Sajnos a magyar magánbefektetők körében nem vált túlságosan elterjedtté a részvényvásárlás, a lakossági megtakarítások szerkezete nagyon elavult. A készpénz és a folyószámlabetétek dominálnak továbbra is, miközben a részvénybefektetések hányada csupán 2 százalék! Ennek több oka van, sokan a viszonylag magas nominális kamatlábat, mások az alacsony szintű pénzügyi tudást emelik ki, de az eddig elszenvedett kudarcok is kétségtelenül hozzájárultak az alacsony részvény-megtakarításokhoz. Sajnos a kisbefektetők többsége igen szerencsétlen időzítéssel nyitott a részvénypiac irányába, és ennek következtében sokan, sokszor megégették magunkat.
Ne a múltba nézz!
Mielőtt részvényekbe fektetnénk a pénzt, két nagyon fontos tényezőt kell figyelembe vennünk. Először is, soha ne a múltbeli hozamokból induljunk ki. Sokan gondolkodnak ma így közülünk: “a bankok egyre csak alacsonyabb kamatot kínálnak, miközben a tőzsdén tavaly közel 60 százalékos volt a hozam, és már az idén eddig is csaknem 20 százalékot emelkedett, akkor inkább részvényekbe fektetek”. Ez a gondolkodásmód hibás, és sokszor a veszteség forrása.
A betéti kamatok önmagukban nem mondanak semmit. Csakis az inflációhoz viszonyítva van értelme nézni ezeket. Márpedig az éves átlagos infláció 2004-ben 6,8 százalék volt, míg az idén a várakozások szerint 3,6 százalékra csökken. Tehát praktikusan azt jelenti, hogy az idei 6 százalék több, mint a tavalyi 9 százalék!
A részvényeknél viszont nincs garantált hozam. Az, hogy a részvények nagyon magas reálhozamot hoztak tavaly vagy az elmúlt hetekben, nem jelenti azt, hogy a jövőben is kiugró teljesítményre számíthatunk. Sőt, egyre gyakrabban lehet arról hallani, hogy időszerűvé válik egy jelentősebb korrekció is, hiszen immár 15. hónapja emelkedik folyamatosan a BUX, és erre Magyarországon, de még az USA-ban sem volt példa. Korrekció esetében a részvényárfolyamok napokon belül 10-15 százalékot eshetnek, ez ilyenkor teljesen természetes. Akik a jelenlegi árfolyamokon szállnak be, könnyen lehet, hogy az emelkedés gyümölcseit már nem élvezhetik, ellenben a korrekcióba éppen beleszaladnak.
|
A második nagyon fontos tényező, amit szem előtt kell tartani, hogy a részvénybefektetés nem kaszinó, nem rövid távú és magas hozamokra kell számítani, hanem hosszú távra kell tervezni. Ezzel szemben sokan azt mondják, hogy ki tud a mai világban több évre előre tervezni, közben a lakossági megtakarítások nem nagyon változnak, tehát a pénz ténylegesen éveken keresztül gazdagítja a bankokat azáltal, hogy a pénzünk folyószámlán veszít értékéből.
Nagyon fontos, hogy aki részvényekbe fektet, az 2-3 éves befektetési időtávval számoljon, mert a részvénypiac volatilitása, azaz az árfolyammozgások mértéke nagy. Aki hosszú távra tervez, nem fog megijedni, ha egyik nap esik a piac, vagy egy tartósabb időszakon keresztül rosszul teljesít, hiszen a végén úgyis az a fontos, hogy az adott 2-3 vagy több év alatt mekkora a papírok hozama.
Számolj a kockázatokkal!
Aki a jelenlegi árfolyamszinteken száll be a részvénypiacra, annak végig kell gondolnia, hogy ez számára milyen kockázatot jelent. Praktikusan azt, hogy az elkövetkező hónapokban a megtérülése mínusz 15 és plusz 20 százalék között bárhol alakulhat, tehát a jelentős árfolyamvesztesége is benne van, márpedig sokan csak a növekedési potenciált veszik figyelembe.
Mindannyiunk számára fontos, hogy bölcs befektetési döntéseket hozzunk. Sajnos a korábbi évek, például az 1998-as orosz válság, vagy a technológiai lufi 2000-es kipukkadása okozta veszteségek sokak kedvét elvették a részvényektől, pedig ha kitartanak, akkor most nagyon szép hozamra tehettek volna szert. A hazai befektetőknek sokkal több részvényt lenne érdemes vásárolniuk az alacsonyan kamatozó betétek rovására, az viszont korántsem biztos, hogy éppen ez a megfelelő pillanat.
