Vasárnap elsőként a 24.hu számolt be arról, olyan ötlet merült fel az Index igazgatósági ülésén, amely alkalmas lett volna arra, hogy a hírportál szerkesztőségét feldarabolja oly módon, hogy különböző rovatokat külsős cégekbe szervezik ki. Az eset felháborította az Index szerkesztőségét, amely nem sokkal ezután közleményt adott ki arról, hogy veszélyben érzi a lap függetlenségét. A szerkesztőség át is állította a címlapról is elérhető függetlenség-barométert: az inga a veszélyes tartományba került át.
Dull Szabolcs főszerkesztő vezércikkben is jelezte, hogy veszélybe került az Index szerkesztősége.
Kívülről ugyanis olyan befolyás ért minket, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. (…) Nem vagyunk biztosak abban, hogy sokáig tudunk ilyen lapot csinálni, és mivel hiszünk a nyilvánosságban, úgy gondoljuk, hogy erről önöknek, nektek, olvasóinknak is tudni kell
– írta.
A befolyásolás részleteire ugyan nem tért ki, de hosszan sorolta, milyen újságot szeretnének csinálni. Például olyat, „amelyben nem politikusok, kormányzati kijáróemberek vagy gazdasági szereplők mondják meg, milyen cikket kell kirakni vagy levenni”, vagy „amelynél nem a tanácsadóként feltűnő, kétes hírű politikai kavarók határozzák meg, hogy a szerkesztőség hogyan és milyen felállásban dolgozzon”.
Megjelent a kormány embere
Az ügy hátteréhez tudni kell, hogy mindez csupán két és fél hónappal történt azután, hogy Vaszily Miklós, a TV2 elnöke tulajdonosa lett az Index hirdetéseit is értékesítő Indamedia Csoportnak, miután megvásárolta a cég 50 százalékát Oltyán József KDNP-s üzletembertől, akinek 2018-as feltűnése a cégnél már aggodalmat keltett a szerkesztőségben, mivel erősek a kormánypárti kapcsolatai.
Vaszily TV2-es szerepvállalása előtt volt az Echo TV, illetve az állami média vezérigazgatója is, ám korábban az Indexnél is dolgozott vezetőként. A lapot kiadó CEMP Zrt.-nél 2005 és 2009 között volt vezérigazgató és igazgatósági tag, majd 2010 és 2014 között az Origo Zrt. vezérigazgatójaként dolgozott. Vaszilyt azonban ma már egyértelműen a kormányzati oldalra sorolják.
Ez volt a terv
Az átalakítási ötlet Gerényi Gábortól származott, aki az Azonnali.hu kisebbségi tulajdonosa, és az Indexnél tanácsadóként jelent meg (korábban a lap alapítói közé tartozott). Gerényi a blogján most megírta, hogy miért ajánlotta azt az átalakítási tervet, amely végül felháborodást váltott ki. Az írást a hvg.hu szemlézte.
Gerényi írásában nem tér ki arra, hogy – még a jóhiszemű értelmezésben is – mennyire félreérthető javaslattal állt elő, és a szövegből az derül ki, hogy alaptalannak tartja a felháborodást. Az ügynek egyébként annyi következménye máris lett, Pusztay András vezérigazgató lemondott, Dull Szabolcsnak pedig távoznia kellett az igazgatóságból.
A bejegyzést Gerényi azzal kezdi, hogy titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott, így elmondhatja, mi járt a fejében és mi volt a tényleges terv.
Amikor megbízást kaptunk, az vezetett, hogy miképpen lehet az Index még nagyobb és hatalmasabb, nem pedig kisebb és jelentéktelenebb. Az Index egyértelműen közszolgálatot végez úgy, hogy nem az állam, hanem a piac finanszírozza, így a működtetését mindig piaci szempontok határozták meg, és ez valószínűleg nem is fog változni, mi sem gondolkodtunk más pályán.
Így folytatja: „az első kiszervezést 2001-ben végeztem el. Uj Péterrel hónapokig tárgyaltunk az Index autós rovatának elindításáról újságírókkal, befektetővel, míg végül az egészet egy külső cégbe helyeztük ki, újságírókkal együtt. A lapot, amely az Indextől részben eltérő arculatot kapott, Totalcarnak neveztük el, az ezt menedzselő céget pedig Totalcar Kft-nek.”
Ezt követően arra tér ki, hogy a kiszervezési trend a 2020-as években szerinte csak erősödni fog. Aminek az a háttere, hogy „a ’20-as évek várhatóan további tartalomdisztribúció-koncentrálódást hoznak, a nagy médiacégek világszerte arra készülnek, hogy erre a tevékenységre koncentráljanak – amellett, hogy a tartalomkészítés pénzelésében is részt vesznek, egy jól működtethető rendszerben: minden tartalomba fektetett fillérhez szigorú, jól követhető megtérülési mutatók tartoznak. Az állandó, havonta fizetendő költségeket mindenki próbálja alacsony szinten tartani, és minden gyártást projektalapon vizsgálnak – behozza-e a költségeket és az elvárt hasznot.” Ehhez teszi hozzá Gerényi, hogy magyar viszonyok közt az Indexnek van meg az az internetes címe, amely versenyre tud kelni a két amerikai óriással, a Facebookkal és a Google-lel.
A konkrét javaslatok pedig a következők lettek volna:
- nem arról lett volna szó, hogy az Index.hu álljon át teljesen erre a modellre, hanem arról, hogy „tegyen egy kicsi, de nagyon határozott lépést ebbe az irányba, amely sikeresség esetén tovább folytatható”.
- „Próbáljuk ki két vagy három, most még belsős rovattal azt, hogy működtethető-e külső, önálló egységként.”
- Nagyon fontos részletkérdés, hogy az érzékeny közéleti-politikai tartalmakat semmilyen esetben sem szabad kiszervezni – írja Gerényi –, azt a központi cégnek közvetlenül kell kezelnie a továbbiakban is.
Gerényi szerint ebben a rendszerben a „függetlenség véleményem szerint nem csökkent, hanem nőtt volna – hiszen a tartalomkészítés felelőssége és ellenőrzése teljes egészében kikerült volna a politikailag kitett központi cégből, és dolgozói vezetés alá került volna formailag és jogilag is”.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
