Akár hiszünk Nostradamus jóstehetségében, akár nem, van miért tisztelni a XVI. századi francia jövendőmondót. Ő volt korának egyik leghíresebb „járványügyi szakembere”, vagyis pestisdoktora: mai szemmel alapvető higiéniai előírásnak tűnő javaslatai akkoriban felvilágosult gyógymódnak számítottak – áll a History Channel közleményében.
Ez nem a koronavírus
Eljő majd egy ikerév, amelyben felemelkedik egy királynő, aki keletről érkezik majd, és aki dögvészt terjeszt majd az éj sötétjében a 7 dombos országban és porrá alakítja át az emberek alkonyát, hogy elpusztítsa és romba döntse a világot.
Ha úgy dekódoljuk az üzenetet, hogy az ikerév 2020-at jelenti, a királynő a korona metaforája, a 7 dombos ország pedig Itália, akár kísértetiesnek is érezhetjük az állítólag Nostradamustól származó 1551-es próféciát.
Ám sajnos hamisítványról volt szó: Nostradamus sosem vetette papírra ezeket a sorokat. Ahogy nincs nyoma A próféciák című híres könyvében a szintén sok helyütt idézett, „Amerikán és Lombardián” végigsöprő nagy csapásnak sem.
A pestisjárvány csodadoktora
A koronavírust tehát nem jövendölte meg a történelem talán leghíresebb jósa, mégis tanulságos felidézni az életét a járvány közepette. Michel de Nostredame 1503-ban született Provence-ban, kikeresztelkedett zsidó orvoscsalád leszármazottjaként. Vallásos nevelést kapott, élete végéig buzgó katolikus volt. Anyai nagyapja hatására kezdett foglalkozni a csillagászattal, az asztrológiával és az orvoslással is. A leghíresebb francia orvosi egyetemre, Montpellier-be iratkozott be, ami arról volt híres, hogy az ott tanulók évente felboncolhatták egy kivégzett gyilkos holttestét, ami akkor kiváltságnak számított.
Orvosi tanulmányait azonban öt év után meg kellett szakítania, mivel az 1520-as években kitört pestisjárvány miatt az egyetem bezárta kapuit. Nostradamus fiatal orvostanhallgatóként felcsapott pestisdoktornak. Ebbéli minőségében bejárta Franciaország legzsúfoltabb, legfertőzöttebb városait Narbonne-tól Carcassone-ig, Toulouse-tól Bordeaux-ig. A pestisdoktorok híres védőöltözetét – széles karimájú kalap, hosszú pálca, fekete szattyánbőr köpeny, gyógynövényekkel töltött madárcsőr-maszk – azonban még nem viselhette, mivel azt csak a következő évszázadban találta fel XIII. Lajos orvosa, Charles Delorme.
Nostradamus a korban felvilágosult módszerekkel küzdött a járvány ellen, és valószínűleg sok ember életét mentette meg. Kortársai gyakran véreztetéssel vagy higannyal próbálták gyógyítani a kórt, ő ezt elvetette, a járvány után egy könyvben is foglalkozott a bevett módszerek hatástalanságával.
Konfliktus az egyetemmel
A járvány után befejezte tanulmányait, de később kiutálták az egyetemről. A neves kultúrtörténész, Ráth-Végh István így írja ezt le: „A kari konkurencia sanda szemmel nézte a népszerűséget, s mert másképpen nem tudtak neki ártani, kálvinizmussal vádolták meg. Ekkor Nostradamus, kedvét vesztve, felhagyott az orvosi gyakorlattal, és visszavonult egy kis dél-franciaországi városba, Salonba”.
Itt élte le aztán további életének nagy részét. Első feleségét és két gyermekét elvitte egy betegség, ami ellen nem találta meg a csodaszert. 1536 és 1544 között itáliai vándorútra ment, de amikor Franciaországban újra országos pestisjárvány tört ki, hazatért segíteni. Az újabb járványt is túlélte, újra megnősült, letelepedett, és olaszországi kozmetikai ismeretei révén sok gyógyulni vagy szépülni vágyó gazdag páciens kereste fel.
Salon város csatornázási terveit, a köztisztaság járványügyi jelentőségének tudatában, nemcsak szóban, de magánvagyonából is támogatta. És itt írta meg híres jóslatait is, amelyek miatt neve máig fennmaradt.
Nostradamusnak most és jövő szombaton egy-egy egész estét szentel a HISTORY2.