Március elején Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta gyógyszergyártók képviselőit, akik bemutatták neki elképzeléseiket a koronavírus elleni potenciális vakcináról.
John Shiver, a Sanofi Pasteur vezetője azt mondta, termékük egy éven belül készen állhat a klinikai tesztelésre, így a vakcina pár esztendőn belül forgalmazható lenne. Trump nem jött lázba ettől.
Rendben. Oké. Nagyon szépen köszönjük
– mondta a kerekasztal-beszélgetésen a CNN beszámolója szerint.
A következő Lenny Schleifer, a Regeneron alapító-vezérigazgatója volt. Ő nyárra ígérte a klinikai teszteket és havi kétszázezer dózis vakcinát ígért be augusztustól, ha minden jól megy. Ez már felkeltette az elnök érdeklődését.
Szóval ez a folyamat gyorsabb lenne, mint Johné?
– kérdezte, amire azt a választ kapta, hogy igen, hetek-hónapok kérdése a vakcina forgalomba hozatala.
Ezt az ajánlatot már csak úgy lehetett felülmúlni, ha valaki napokról beszélt, és a következő vezérigazgató ezt habozás nélkül meg is tette.
Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója arról beszélt, 42 nap alatt sikerült előállítaniuk a vakcinát, az már készen áll az első tesztekre. A francia származású üzletember azt mondta, mindössze néhány hónapon belül a klinikai teszt második illetve harmadik fázisába léphetnek a technológiájukkal. Ez normális esetekben akár egy évtizedig is eltarthat.
Trump erre visszakérdezett:
Tehát úgy gondolja, hogy néhány hónapon belül lenne vakcinánk?
Bancel helyeselt, mire Anthony Fauci, az Amerikai Egyesült Államok fő járványügyi szakértője azért közbeszólt, hogy a vakcinát ekkor lehetne teszteltetni.
Szakértők szerint Bancel pontosan azt csinálta, amihez igazán ért: a jó dolgot mondta a jó embereknek a jó pillanatban.
Rajtuk a világ szeme
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) a megbeszélés másnapján zöld utat adott a termék első klinikai tesztjének, melynek során 45 önkéntesnek adták be a szert.
A 2010-ben alakult Moderna soha egyetlen terméket sem dobott még piacra, a kilenc eddigi vakcinájából pedig az FDA egyet sem engedélyezett az évek során. Mi több, soha egyetlen termékük sem jutott el a harmadik és egyben utolsó tesztfázisig.
A potenciális vakcinagyártó április közepén horribilis összeget, 483 millió dolláros támogatást kapott a kutatásra. A Johnson & Johnson, amely korábban számos gyógyszert fejlesztett ki, valamint a Sanofi, amely több mint száz éve készít vakcinákat, jóval kevesebb pénzt kapott.
A Modernának ugyanakkor egyáltalán nincs tapasztalata abban, amivel most megbízták: rekordgyorsasággal, néhány hónapon belül hatásos vakcinát kell lerakni az asztalra.
A CNN több mint húsz szakértővel és korábbi dolgozóval beszélgetett a vállalat hátteréről. Egyes tudósok optimistán azt vallják, hogy a Moderna képes lehet a feladat abszolválására, mások szerint túlértékelik a céget, amiben káosz uralkodik.
A Moderna hétfőn az első fázis eredményeit figyelembe véve kérvényezte a második fázis elindítását. Ez azt jelenti, hogy még több embert vonnának be a tesztelésre, akár több százat is, köztük olyanokat, akik kiemelten veszélyeztetettek. A harmadik fázisban pedig több ezer embernek adnák be a vakcinát.
Egy vakcina elkészítése viszont rendkívül nehéz feladat, csak nagyon kevés esetben sikerül forgalomba hozni azt. Ráadásul a Moderna más technológiával dolgozik, mint a többiek, de az a hitvallásuk, hogy bár Henry Ford sem követte a többieket, mégis maradandót tudott alkotni az autópiacon.
Egy lapra feltettek mindent
Fauci szerint a legrosszabb dolog, amit tehetnek, ha úgy oltanak be valakit vakcinával, ha az csak rosszabbat tesz. A Moderna viszont egyáltalán nem tesztel állatokon, ami pont ehhez a jelenséghez vezethet. A cég szerint etikátlan lenne állatokon kísérletezni, tekintve, hogy egy világjárványról beszélünk és mielőbbi megoldás kell.
A vakcinának alapvetően két hátulütője lehet: vagy nem elég erős ahhoz, kiváltsa a megfelelő immunválaszt, vagy biztonsági kockázatok merülnek fel vele szemben.
Kiemelt kép: AFP
