Belföld koronavírus

A járvány sem lehet ok arra, hogy az elvált szülők elszakítsák a gyermeküket a másiktól

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett kijárási korlátozás eddig nem ismert kihívás elé állította az elvált szülőket. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány – látva a rengeteg beérkező kérdést – segélyvonalat indított. Gyurkó Szilvia, az alapítvány vezetője lapunknak többek közt arról beszélt, milyen hibákat vétenek leggyakrabban a szülők, és hogyan tarthatjuk a gyerekek érdekeit leghatékonyabban szem előtt.

Elviheti-e a kapcsolattartásra a másik szülő a gyermeket? Nekem kell egyedül megoldanom a gyerek elhelyezését, vagy közösen a másik szülővel? Kinél marad a gyerek, ha kihirdetik a kijárási tilalmat?

Ezek mind olyan kérdések, amelyek számos elvált családban felmerülnek a koronavírus-járvány ideje alatt.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány annyi segítségkérő levelet és megkeresést kapott a járványhelyzet gyermekjogi kérdéseivel kapcsolatban, hogy indítottak egy segélyvonalat, amelyen a szülők közvetlenül kérdezhetnek a szakemberektől.

A segélyvonal egy olyan élő chates tanácsadás, ahol ingyenesen és anonim módon lehet gyermekjogi tanácsot kérni. Az alapítvány jogászai állnak a szülők rendelkezésre minden héten kétszer, kedden és csütörtökön, délután négy és hat óra között.

Magyarországon általában nehéz a segítségkérés, nem könnyű a családoknak harmadik személyt bevonni, hacsak nem olyanról van szó, aki egyébként is jelen van az életükben

– mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon alapítója a 24.hu-nak. Ráadásul a helyzet sokszor annyira eszkalálódik, hogy mikorra megérkeznének a segítők, már rendkívül kicsi mozgástér áll rendelkezésükre, a szülők pedig felégették maguk mögött a hidakat.

Fotó: Marjai János/24.hu

A problémamegoldás sikeressége legtöbbször azon múlik, hogy a szülők milyen érzelmi állapotban vannak, a válás során, majd a kapcsolattartás ideje alatt milyen kapcsolatot alakítottak ki. Ha nincsenek lezáratlan feszültségforrások, düh vagy csalódottság, akkor általában a segítők munkája is jóval egyszerűbbé válik.

Az alapítványt rengeteg, különböző élethelyzetben élő család kereste már meg. Többek közt egy szülő, aki arról számolt be, hogy két gyermeke otthon szeretne inkább maradni, így ő írt a külön élő szülőnek, hogy a járványra való tekintettel nem szeretné odaadni a gyerekeket, de felajánlotta hogy telefonon és online kapcsolatot tarthatnak, az elmaradt személyes találkozókat pedig később pótolják.

A külön élő szülő azonban ettől elzárkózott, és közölte, hogy a bírósághoz fordul. Mit tehet ilyenkor a másik szülő?

A március 27-én megjelent kormányrendelet tartalmazza az elvált szülők gyermekeinek kapcsolattartási jogát a külön élő szülővel. A rendelet szerint a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása a lakóhely elhagyásának „alapos indoka”, így a korlátozás nem érinti a kapcsolattartásokat.

Ugyanakkor ennek biztonságosnak kell lennie, azaz tömegközlekedés esetén ügyelni kell a másfél méteres távolságra, illetve a járványügyi szabályokat és előírásokat a kapcsolattartás ideje alatt is be kell tartani. Ha viszont nem oldható meg biztonságosan a gyerek utaztatása, vagy valamely okból kifolyólag indokolt, hogy önkéntes házi karanténban legyen, akkor indokolt lehet a kapcsolattartás elmaradása.

Ilyen esetekben kiemelten fontos, hogy a szülők előzetesen, írásban jelezzék egymás felé a kapcsolattartás elmaradásának indokát, és biztosítsák a kapcsolattartási alkalom pótlását a járványügyi helyzet megszűnését követően. Addig pedig a gondozó szülő ajánlja fel a nem személyes kapcsolattartási lehetőségeket a gyermekek és a külön élő szülő számára.

Ha ezen esetek egyike sem áll fenn, akkor felróható lehet a gondozó szülőnek a kapcsolattartás elmaradása.

Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, a jelenlegi válság „berobbantotta” azokat az élethelyzeteket, amelyek során már korábban is akadtak gondok a szülők együttműködésében, kommunikációjában, vagy problémás váláson vannak túl, illetve nehezen született meg a megegyezés a kapcsolattartás részleteiről.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: bármiről lehet vitatkozni. Előfordul, hogy a szülő egy bírósági határozatot lobogtat, amely azt írja elő, hogy szerdán a gyermekét az iskola kapujában kell átvennie a másik szülőtől – viszont nincs tanítás az intézményben. A kérdés: most mi legyen?

Az egyik tipikus felállás szerint a mostani járványügyi helyzet olaj volt a tűzre, és a korábbi nehézségeket csak még tovább mélyítette. Ahol korábban is problémát okozott eldönteni, hogy a szülő miként viheti el a gyereket, elviheti-e egyáltalán, vagy hogyan vigye vissza, ott a mostani járvány szinte katalizátorként működik.

A másik komoly probléma, hogy ez az egész járványhelyzet egy emberi történet is egyben. Mindenkinek más jelenti a biztonságot, a védelmet, mindannyiunknak mást jelent az a szó, hogy „tiszta” vagy „vigyázok”

– világított rá az alapítvány vezetője.

Mivel ezek szubjektív fogalmak, most újra előjöhetnek azok az értelmezésbeli különbségek, amik feltehetően az együttélés során is megvoltak a felek között, csak most jóval több múlik ezen, mint korábban. Ha az egyik szülőnek a maszk és a kesztyű viselése jelenti például a teljes biztonságot, míg a másikuk jóval megengedőbb a kérdésben, ott nehéz lesz dűlőre jutni, melyek legyenek a biztonságos érintkezés keretei.

Állandó feszültséget szülhet, ha máshol húzzuk meg a határokat, ettől pedig egy konfliktus is könnyen berobbanhat. A járvány sok esetben egy tünet vagy egy felület, ahol előjöhetnek a problémák

– mondta a Hintalovon alapítója. Így szinte minden a kommunikáción múlik, valamint a szülők hozzáállásán: lehetőségnek látják-e a járványügyi helyzetet arra, hogy megmutassák, mennyire gondatlan a másik, vagy kooperációra törekszenek egymással.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A kapcsolattartás megoldásakor megannyi szempontot kell szem előtt tartani: hogyan jut el a gyerek egyik szülőtől a másikhoz, tudnak-e otthonról dolgozni, a háztartásban van-e 65 év feletti személy, illetve bárki, aki kockázatot jelentő alapbetegséggel rendelkezik. A szülőknek ezeket kell végiggondolni, majd meghozni a felelős döntést.

Nagyon fontos, hogy hosszú távra kell berendezkedni, olyan nem fordulhat elő, hogy valaki hónapokra elvágja a gyermekét a külön élő szülőtől

– szögezte le Gyurkó Szilvia. Ha a személyes kapcsolattartás valamilyen okból kifolyólag nem működhet az eddig megszokott rendben, akkor a szülőknek mindenképpen biztosítani kell valamilyen alternatív megoldást. Az elmaradt személyes találkozókat pedig természetesen a járvány elmúltával pótolni kell majd.

A gyerekeket főként attól függően viseli meg az elmúlt hetek gyakorlata, hogy mennyire képezte korábban az életük szerves részét a kapcsolattartás, ezeknek milyen volt a minősége, illetve a különélő szülő mennyire vesz részt a gyerek életében általánosságban, milyen a kapcsolat kettőjük között.

Mivel ez egy soktényezős egyenlet, nem lehet egyszerű recepteket adni a helyzet kezelésére, a legfontosabb szempontnak azonban minden esetben annak kell lennie, hogy a döntés a gyerek érdekeit szolgálja – természetesen az egyedi ügyek körülményeit figyelembe véve.

Ezért is nehéz, amikor a szülők elkezdenek egymással vitatkozni és nem osztanak lapot a gyerekeknek, akik már elég nagyok ahhoz, hogy ők is véleményt nyilvánítsanak arról, nekik mi lenne a legjobb

– magyarázta Gyurkó Szilvia. A szülőket így minden esetben arra biztatják, hogy ne a gyerekek feje felett döntsenek, hanem bevonva őket a folyamatba.

A fő szabály, hogy a szülők kialakítsanak egy olyan új működési rendet, ami biztonságos és a gyerekek érdekeit szolgálja. Nem szabad elfelejteni, hogy a kapcsolattartás joga a gyerekeké, nekik van joguk ahhoz, hogy találkozzanak a külön élő szülővel.

Akik ezt felismerik, és megértik, hogy ez nem a másik szülőről szól, hanem arról, hogy miként tudnak ezen nehéz viszonyok közt kialakítani egy olyan rendet, amiben a gyerek élhet ezzel a jogával, és nincs teljesen elzárva a külön élő szülőtől.

Ha a házasság idején a gyerekkel partnerségben születtek a döntések, és a válás idején se vonták be őt a szülői harcokba, akkor most könnyebb. Nehéz megtanulni, hogy ebbe a krízishelyzetbe miként vonhatják be a gyereket úgy, hogy közben nem tolják rá a felelősséget. De a szülőség tanulható

– hangsúlyozta Gyurkó Szilvia.

Jelenleg még képtelenség megmondani, az érintett gyerekekre hosszú távon milyen hatást gyakorolhat a veszélyhelyzet által eredményezett állapot, de minden bizonnyal sok múlhat azon, a szülők mennyire tudnak támogatóak lenni, és milyen szinten vannak jelen most a gyerek életében.

Koronavírus - Még több hír a témában

A Hintalovon a megelőzésre koncentrál, hiszen erről biztosan tudják, hogy működik. A segélyvonal is ezért jött létre: szeretnék megelőzni, hogy elmérgesedjen a helyzet, hogy az egyik szülő egyszer csak lehúzza a rolót, és azt mondja a gyereknek, nem találkozhat a másik szülővel.

Annak érdekében, hogy ne essenek ki hónapok a kapcsolattartásból, a Hintalovon arra törekszik, hogy a lehető legtöbb szülővel megosszon olyan információkat, amelyek segítségével jó szülők és szülőtársak lehetnek ebben a krízishelyzetben is.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik