Kultúra

Kilenc év alatt összesen nem adtak annyi támogatást dokumentumfilmekre, mint a Katinkának egyedül

Népszerű lett a magyar dokumentumfilm, a budapesti fesztiválokra újabban alig vagy egyáltalán nem lehet jegyet szerezni, és februárban a nagy érdeklődés miatt még az interneten közzétett filmek hozzáférhetőségét is meg kellett hosszabbítani. A sikerhullámra az állami filmfinanszírozók is ráültek, csakhogy nem a szakma társadalmi témákon dolgozó képviselőit kezdték jobban támogatni, hanem egy olyan szuperprodukcióba öntöttek óriási pénzt, amely simán illeszthető lesz a kormányzati országimázsprojektekhez is.

A dokumentumfilmeseket megdöbbentette, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap utódjaként létrejött Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága február elején

560 millió forintos támogatást szavazott meg egy Hosszú Katinkáról szóló filmnek,

miközben ebben a kategóriában az elmúlt évtizedben fillérekből kellett gazdálkodni az alkotóknak. A szakma képviselői azt sem tartják véletlennek, hogy a film producere az a Lajos Tamás, aki egyébként is jól fekszik a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézetnél.

Jön a Hosszú Katinka-film és egy Trianon-doku is
Elég erős projektek kaptak filmgyártási támogatást.

A Katinkával – korábbi munkacímén Iron Lady – senki sem kockáztatott, hiszen a film a versenygyőzelmek százait maga mögött tudó sportolónő újabb olimpiai felkészülési időszakát és a tokiói szereplését dolgozza fel. A stáb 65 napos forgatás keretében kíséri az úszónőt „szárazon és vízen”, és 2020 karácsonyán pedig megtartják a bemutatót. Mindezt olyan összeggel honorálták a bizottság tagjai, amilyet nyugat-európai, sőt amerikai portréfilmesek is csak kivételes esetben tudnak elérni, Magyarországon pedig a játékfilmek között is ritka. Összehasonlításként, az HBO kínálatába is bekerült Kojot 320 milliós támogatással készült.

A dokumentumfilmes kategóriában nincsenek nyilvánosan közzétett statisztikák a Filmalap és jogutódja által megítélt filmtámogatások összegéről és elosztásáról. A 24.hu filmesek segítségével saját összesítést készített a 2011 óta eltelt időszakról. Ebből az derült ki, hogy kilenc év alatt a pályázó dokumentumfilmesek összesen nem kaptak annyi támogatást, mint a Katinka egymaga: 21 film kapott 534 millió forintot. De még ezek között is volt két szerencsés: Török Zoltán Vad Magyarország 2. és Bereczki Csaba Soul Exodus című filmjei vihették el ennek az összegnek a felét, 270 milliót. A maradékból 19 alkotást – négy-öt esetben csak forgatókönyv-fejlesztést – támogattak.

Az elmúlt egy évtized átlagában a dokumentumfilmesek tehát 14 millió forintot alig meghaladó támogatásra számíthattak a Filmalaptól, de ehhez is szinte minden esetben több pályázatot kellett benyújtaniuk. Az áttekintés alapján az is megállapítható, hogy sok esetben nem a gyártást segítette a költségvetés hozzájárulása, hanem a már némileg befutott film újabb fesztiválokon való megjelenését. Megjegyzendő, hogy az egész estés dokumentumfilmek gyártásához ma már többnyire ugyanolyan eszközöket, kamerákat használnak a készítők, mint a játékfilmeknél, az utómunkák, a vágás pedig a sok nyersanyag miatt még drágább is lehet.

A februárban ingyenesen nézhetővé tett öt, többszörösen díjnyertes, egész estés dokumentumfilm közül a Zurbó Dorottya rendezte Könnyű leckék, amely egy szomáliai menekült lány beilleszkedési folyamatát dogozza fel, 27,5 millióz kapott: 2 milliót forgatókönyvre, 22 milliót gyártásra, majd később marketingre és fesztiválrészvételre még 3,5 milliót. Hörcher Gábor alkotása, a Drifter 2014-ben elnyerte a legjobb első filmnek járó rangos IDFA-díjat, 2016-ban pedig a legjobb magyar dokumentumfilmnek járó Magyar Filmdíjat, a létrehozására adott támogatás azonban még az átlagot sem érte el. Az öt éven át készített, 200 órányi nyersanyagból összevágott film 10 milliós támogatást kapott, és másfél milliós fesztivál-hozzájárulást.

A dokumentumfilmeseknek szánták még a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának támogatási programja (más néven MTVA Mecenatúra) Ember Judit pályázatát, ezt azonban 2019-ben már egyáltalán nem írták ki. A pályázók korábban maximum 10 milliót kérhettek egy filmre, de jellemzően inkább csak 7-8-at kaptak.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik