Belföld

Gyurcsány vs Pokorni: döntetlen az állás

Két ponton adott igazat és kettőben elutasította a keresetet a bíróság abban a polgári perben, amelyet Gyurcsány Ferenc indított még 2004-ben Pokorni Zoltán ellen, a Fidesz alelnökének a Nemzeti Tankönyvkiadó eladása kapcsán tett kijelentései miatt.

A döntésről hétfőn a fideszes politikus számolt be, és egyben jelezte, hogy nem fellebbez az ügyben. A kormányszóvivő elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc sem tervezi ezt.

Pokorni Zoltán a sajtótájékoztatóján közölte: a miniszterelnök négy dolgot sérelmezett keresetében. A Nemzeti Tankönyvkiadó eladása kapcsán a nyertes cég tulajdonosát, Erdős Ákost az üzleti partnerének, illetve vagyona pillanatnyi tulajdonosának nevezte, illetve Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos közötti nyilvánvalóan szoros kapcsolatról tett említést, valamint a tankönyvkiadó átjátszásáról beszélt. A bíróság megállapította: Pokorni Zoltán valótlanul állította, hogy Gyurcsány Ferenc Erdős Ákos üzleti partnere lenne, és azon valós tényt, hogy a kormányfő tulajdonába is tartozó vállalkozásokat vásároltak meg Erdős Ákos tulajdonába tartozó cégek, olyan hamis színben tüntette fel, mintha az értékesítésekkel Gyurcsány Ferenc a cégeket időleges kezelésbe, pillanatnyi tulajdonába adta volna Erdősnek.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a bíróság ezt meghaladóan elutasította Gyurcsány Ferenc keresetét, és megállapította, hogy a pernyertesség, perveszteség aránya közel azonos, azért a perköltségekről is úgy rendelkezett, hogy azt mindkét fél maga viseli.

Batiz András kormányszóvivő azt hangoztatta az üggyel kapcsolatban, hogy a miniszterelnök megnyerte a pert, és ezért nem fellebbez. A szóvivő ugyanakkor Pokorni Zoltán nyilatkozatának jelentős részét csúsztatásnak minősítette. A bíróság első fokon megállapította a jogsértést, nyilvános elégtétel adására, vagyis az ítélet kommentár nélküli nyilvánosságra hozatalára kötelezte az alperest, valamint eltiltotta a további jogsértésről – mondta Batiz András. A másik két pontban a bíróság nem érezte magát illetékesnek, ugyanis az egyik cégjogi, a másik közbeszerzési eljárásra vonatkozó kérdés, és ezért nem jelenthet “egalizálást” – tette hozzá a kormányszóvivő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik