Belföld

Az egyházak elválasztanák a hitéletet a politikától

A magyar egyházak törvénykönyvei arról rendelkeznek, hogy lelkészi és képviselői hivatás nem fér meg egymással. Ha az egyházi személy politikai szerepvállalásra adja a fejét, akkor le kell mondani a lelkészi hivatásáról. A pártok helyeslik a politikai és lelkészi szerepek szétválasztását.

Csütörtök óta nem lehet református lelkész és országgyűlési képviselőjelölt ugyanaz a személy – így határozott a Magyarországi Református Egyház zsinata. „Amennyiben egy lelkész indulni kíván az országgyűlési választásokon, akkor a jelöltség elfogadásától kezdve köteles szüneteltetni lelkészi szolgálatát” – közölte Bölcskei Gusztáv püspök a református zsinat után. Csoma Áron, a zsinat elnökségi szóvivője a FigyelőNetnek azzal magyarázta a döntést, hogy nem jó összekeverni két különálló intézményt, azaz a lelkészi szolgálatot a pártpolitizálással, mert ez azt a látszatot is keltheti, hogy bármely párt jelölésének az elfogadása a református egyház támogatásával történik.

Lelkész képviselő gyülekezet nélkül

A református egyháznak nem ez volt az első olyan intézkedése, hogy elzárkózik a pártoktól és politizálástól. Korábban a zsinat törvénykezése azt szabályozta, hogy református lelkész nem lehet politikai párt tagja, és ha valaki országgyűlési képviselőséget szerez, akkor mandátuma idejére köteles lelkipásztori szolgálatát szüneteltetni. A jelenlegi döntés ezt egészíti ki, azaz ha valaki a jelöltséget elfogadja, akkor már ettől a pillanattól kezdve köteles lelkészi tevékenységét beszüntetni.

A magyarországi egyházak közül a katolikus egyház foglalt legmarkánsabban állást a politika és az egyház viszonyában. A Magyar Katolikus Egyház törvénykönyve kimondja, hogy a közhatalom gyakorlásával járó feladatokat, mint például párttagság, önkormányzati vagy országgyűlési képviselő, katolikus pap egyáltalán nem folytathat.

Az evangélikus egyházon belül körülbelül 15 éve folyik a vita a lelkészek politikai szerepvállalásával kapcsolatban. A Magyar Evangélikus Egyház október elsején elfogadott törvénykönyve szerint, ha egy lelkész egyházi szolgálat mellett tartósan mással is foglalkozik, akkor le kell mondania a lelkipásztori tevékenységéről. Ha valaki képviselő, akkor le kell mondani az egyházi szolgálatáról, ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy már a jelöltségnél sem folytathatja a lelkészi hivatását. Bárdosi Tamás, a Magyar Evangélikus Egyház zsinatának nemlelkészi elnöke elmondta, ha politikai szerepet is akar a lelkész vállalni, akkor erről a presbitériummal kell egyeztetni. Hozzátette: nincs általános szabály vagy rendelkezés arról, hogy hogyan dönt a felsőbb egyház. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e hasonló szabályozást, mint a református egyház, nemmel válaszolt Bárdosi.


A MAZSIHISZ írásban nem rögzíti, hogy a rabbik és a világi vezetés nem politizálhat. „Ennek ellenére az a kialakult gyakorlat, hogy nem vállalunk szerepet a politikai életben” – mondja Tordai Péter, a MAZSIHISZ alelnöke. Tordai hozzátette, hogy ugyanakkor semmilyen szankciója nem lenne, ha például a szervezet közgyűlésének egyik tagját képviselővé választanák.

Külön kell választani a pártok szerint is

A református zsinat országgyűlési választási határozta a pártokat is érinti, hiszen csaknem mindegyikben volt már lelkész képviselő. Ennek ellenére a legtöbbjük nem kívánta kommentálni a zsinati döntést. Hock Zoltán az MDF elnökségi tagja a megkeresésünke azt mondta, hogy a döntés az egyház belügye, nem kívánnak beleszólni. Hozzátette: az MDF-nél jelenleg nincs lelkész képviselőjelölt.

A Fidesz egyetért azzal, hogy a képviselőjelölti és a lelkészi pozíciót el kell választani egymástól. „Valóban nem szerencsés az egyházi közösséget egy párt színeiben induló papnak megosztania” – véli Harrach Péter fideszes politikus. Hozzátette: nem illik a két intézményt összemosni, hiszen az egyház nem színhelye a pártpolitikai küzdelmeknek. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy vannak olyan pártok, amelyek ugyanazt az értékrendet képviselik, mint az egyházak. „De értékrendben és a személyében nem lehet átfedés” – állítja a fideszes politikus.

A református egyház álláspontját a MIÉP belső ügynek tekinti, így nem kívánnak abba beleszólni. Győri Béla, a párt szóvivője a FigyelőNetnek elmondta: több református lelkészt is indítanának jelöltként. „Még nagyon friss a hír, nem tudjuk, mit gondolnak erről azok a jelöltjeink, akiket ez érint. De mindenképpen az ő lelkiismeretükre bízzuk a döntést” – tette hozzá Győri.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik