Magyarként miért áll neki egy bárki monográfiát írni egy emberről, aki jelen pillanatban ebben az országban, ha nem is a Sátán, de közel áll hozzá.
Nem csak a magyaroknak írtam a könyvet, hanem az egész világnak.
Sok olyan országot tudnék felsorolni, ahol Soros György szintén közel áll ehhez a titulushoz.
Amerikában például csak félig, hiszen a demokraták szeretik, de Izraelben ördögnek számít. Az a helyzet, hogy sok országban, ahol az alapítványa tevékenykedik, megutálták. Ez az egész azzal kezdődött, hogy próbált jót tenni, ami sok helyen sikerült is.
Tulajdonképpen azt akarta megérteni, hogy hol ment félre ez a történet?
Amikor elkezdtem írni a könyvet, nem sejtettem, hogy Sorost ennyire fogják utálni. Lengyelországban például nagyon kedvelték, sok embernek segített. Akikkel találkoztam ott, mind azt mondták, hogy Soros segítsége nélkül nem maradtak volna életben. Végtére is, egy Magyarországon született amerikai milliárdosról beszélünk, aki próbált jót tenni az emberekkel.
A kutatása alatt megváltozott a róla alkotott képe?
Amikor elkezdtem a könyvön dolgozni, nem számítottam arra, hogy Orbán Viktor ördögöt csinál majd belőle. Az, hogy Putyin ellensége, egy másik kategória. Amikor idejöttem, megdöbbentem, amit a plakátokon láttam. Azt hiszem, hogy Soros is hasonlóképp megdöbbent, hogy ennyire ki lett pécézve.
Kétszer is találkozott vele. Beszélgettek arról, hogy milyen volt a viszonya Magyarországgal húsz évvel ezelőtt és ma?
Kicsit, de nem csak Magyarországról, hanem egész Közép-Európáról beszélgettünk. A mianmari helyzetről, hogy húsz éven át támogatták Aun Szan Szu Kjit, aki most lett kormányfő, de az országban ugyanúgy megsértik az emberi jogokat. Bizonyos szempontból Soros úgy érzi, hogy büszke lehet az ellenségeire.
Hiszen ő teremtette őket az anyagi támogatásával.
Putyint nem támogatta, ahogy Erdogant és Izraelt sem. De kétségtelen, hogy büszke arra, hogy ilyen emberek ellensége lehet. Orbán Viktor és közte tulajdonképpen nem egy vita zajlik, hanem két különböző életfelfogás, elképzelés arról, hogy mi a fontos az embereknek. Ő nem állt bele a vitába.
Soros Györgyöt sokan próbálták megfejteni már. Milyen szempontok szerint szeretett volna más típusú könyvet írni róla?
Többet akartam bemutatni. Sok olyan könyvet írtak róla, amelyek csak elvekből, ellenségeskedésekből születtek. Vannak olyanok is, amikben ő is jelent van, és ettől válnak izgalmassá, és vannak a saját könyvei, jó ideje csak azok jelentek meg. Azt éreztem, hogy ha találkozom vele, megérthetem, befogadhatom az ő és az őt körül vevők életfilozófiáját. Sok olyan hozzá közel álló személlyel beszéltem, akikkel sokan mások nem.
Meglepte, amikor fogadta? Már régóta csak irányított interjúkat ad.
Először írtam neki egy levelet, majd találkoztam az embereivel New Yorkban, velük sok időt töltöttem. Egyik nap megcsörrent a telefonom, és közölték velem, hogy készíthetek vele egy interjút. Őszintén, nem lepődtem meg. Az egyetlen bajom az volt, hogy mire a találkozásra került a sor, szóhoz sem tudtam jutni, hiszen velem szemben állt a világ egyik legjelentősebb embere. Egy ideig néztük egymást, majd megsajnált és beszélni kezdett hozzám.
Sorosnak nagyon fontos a társadalomszemlélete, amire rengeteg pénzt áldoz. De arról is kell beszélni, hogy honnan van ez a pénz? Önben okozott ez bármilyen törést?
Igen, írtam is róla. Ő a pénzszerzést az egyik, az alapítványát meg a másik helyre rakja. Valahogyan száz százalékosan el tudja választani a kettőt egymástól, mintha két különböző személyiség lenne. Én ezt nem tudnám csinálni, túl nehéz.
Érződik a személyiségén ez a kettősség?
Valamelyest igen, beszélt róla, hogy nagyon könnyen szerezte a pénzt. Borzasztóan okos ember. Egész biztosan okosabb, mint én vagyok, mert nekem nem sikerült olyan sok pénzt csinálnom. Nagyon sikeres volt már a kezdetekben is. De ha abból a szempontból közelítjük meg őt, ahogyan Slavoj Žižek filozófus, akkor azt mondhatjuk, hogy a pénzének szerzésével rengeteg embernek ártott. De ezt Soros sosem fogja belátni.
Volt szó erről az interjú közben?
Beszélt valamennyit róla, de nem gondolja, hogy bárkinek is ártott volna. Szerinte a nagyon gazdag emberek tartoznak a világnak alapítványokkal és segítséggel. Ő ebben hisz.
Nem gondolt arra, hogy Orbán Viktorral is találkozzon?
Találkoztam én már vele korábban. Amikor nekiálltam a Mit akar Soros?-nak, azt gondoltam, nem fogja érdekelni a téma. Az alapján, amit gondolhat rólam, hogy tudniillik én inkább baloldali vagyok, biztos lehetett benne, hogy ez a könyv nem arról fog szólni, hogy bebizonyítsa azt, amit Orbán állít, vagyis, hogy Soros maga a sátán. No persze az sem igaz, hogy én baloldali lennék, mint ahogyan az sem, hogy ez az ember szent, vagy éppen nem. Valahol minden kicsit középen van. Én is.
Azt hiszem, nem csak Orbán Viktor gondolhatja, hogy nem ugyanazt gondolják a világról.
Nocsak!
„Felháborodásunkat kívánjuk kifejezni az áruló zsidó nő szereplése miatt, akinek a fő célja a magyarság besározása és bemocskolodása, a gyalázatos Gyurcsány ocsmány propagandájának folyatása külföldön”– írta Horváth Lajos még 2012-ben az akkori ottawai magyar nagykövetnek. Tudott róla?
Speciel erre nem emlékszem, de sok ehhez hasonló levelet írtak.
Ennyire része az ön személye a kanadai magyar közösségnek?
Őszintén, nem tudom, nem töltök be semmilyen szerepet ott. Nem szándékosan, én Új-Zélandon kezdtem a pályafutásom és Kanadába már egy Új Zéland-i identitással érkeztem, késő volt a magyarokkal összejönni. Aztán amikor a magyar holokausztról szóló könyvet írtam, rengeteg kellemetlen levelet kaptam a magyar közösségtől. Azt írták, hogy lejáratom őket azzal, hogy erről írok, és úgy állítom be, hogy bármi közük lenne a holokauszthoz a magyaroknak. Nem szerették a könyvet. Írtam pár cikket a cigányság helyzetéről is, például a tatárszentgyörgyi gyilkosságról. Azt is utálták, de nem érdekelt.
Fontos önnek, hogy magyar témákról írjon?
Valahogy mindig visszacsöppenek ebbe a közegbe. Nem minden könyvben, de nagyon sok minden megmaradt bennem Magyarországról annak ellenére, hogy régóta nem élek itt.
Olyan, mintha nem lehetne kiirtani a magyarságot önből.
Időnként jövök vissza, nekem is furcsa kicsit, de nem tudom levetkőzni, hogy az írásaimban ne legyen magyar vonatkoztatás.
Ez vajon minek köszönhető?
Azt hiszem nagyapám és anyám miatt, mindig beszélték a nyelvet, rengeteg magyar verset tudtak. A magyar barátaim könyveit én adtam ki. Még ennyi év után is sok magyar verset tudok.
Miért dönt úgy egy sikeres könyvkiadó és üzletasszony, hogy mindent félretesz? Már nem érdekli a kihívás, egyszerűen csak írni akar?
Amíg nem kezdtem bele a Kasztner vonata című könyvbe, tudtam egyensúlyozni a kettő között. Azt éreztem, hogy ezt szörnyen fontos megírnom és már nem ment együtt mind a kettő. A könyvkiadás egy iszonyúan nehéz vállalkozás. Ahhoz képest még egy könyvet megírni is sokkal könnyebb. Választanom kellett. Emellett pedig ott vannak a gyerekeim is.
A Kasztner vonata kapcsán hogyan sikerült feloldania önnek ezt a kettősséget, ami a főszereplőben van, akár önmagában, akár a könyvben? Egyrészről egy hős is lehetne, másrészről egy kollaboráns is. Elég nehéz ezt kettéválasztani.
Ha Kasztner nem találkozott volna sorozatosan Eichmann-nal, nem tudta volna megmenteni a vonaton lévő 2700 embert. Senki más nem tárgyalt vele, csak ő. Nem volt más, aki elmondta volna neki, hogy ezt nem teheti meg. Ő viszont meg tudta győzni Eichmannt arról, hogy egy, ugyan nem létező, megszervezett zsidóság viszonozni fogja valahogyan a segítségét. De ez mind fantázia, ilyen nem volt.
Sikerült-e önnek meghatároznia, hogy melyik volt a kettő közül?
Hős, kétségtelenül. És kollaboráns is. Amikor már Izraelben perbe fogták, a tárgyalás végén azt mondta, hogy ha arról lett volna szó, hogy még egy-két ember életét megmenti, tovább kollaborált volna a németekkel, mert az egyetlen célja az volt, hogy minél több emberen segíthessen.
Hozzá hasonlóan Soros is egy nagyon nehezen megítélhető személyiség. Miért vonzzák az ilyen alakok magát?
Ez egy őrült jó kérdés. Egészen addig, míg ezt most nem mondta, nem láttam a közös vonalat közöttük. Nem tudatosan választottam őket. Komplikáltak, és én szeretem a bonyolult embereket, mert sokkal érdekesebbek.
Beugrott a nagyapja, róla is írt könyvet, ő is elég komplikált személyiség volt. Mást ne mondjak, egyszer csak lett tizenhat rokona, akikről soha nem tudott, de igazán ők sem egymásról.
Kellemetlen, ugye? Másnak nem bocsátanám meg, de rá nem tudok haragudni.
Mennyire lepte meg, amikor kiderült, hogy ennyire szabados életet élt a nagypapa?
Meglepett, de ezek nem egyik napról a másikra, hanem folyamatosan, szépen lassan derültek ki. Azért megdöbbentő.
Az ön élete is kalandosan alakult. Mi a legélesebb kép, ami az 56-os forradalomról beugrik önnek?
A tankok közeledése elég éles képként maradt meg a fejemben. Ha az egyik tank nem találta volna el a Rákóczi úti lakásunkat, anyámmal valószínűleg sosem költözünk el. Ez volt az a pont, amikor anyám nem akart itt maradni. Jól döntött, mert nem hiszem, hogy itt egyetemre eljutottam volna.
Mi lett volna önből, ha itt marad?
Biztos, hogy írtam volna, lehetséges, hogy egy rossz költő lettem volna. De könyvkiadással biztos, hogy nem foglalkoztam volna.
Ezek szerint nem egy verseskötet lesz a következő könyve.
Egy regényen dolgozom. Egy Attila nevű volt rendőrről szól, aki ott hagyja a rendőrséget, mert elege lesz a korrupcióból és magánnyomozóként kezd dolgozni. Egy műértő nővel együtt aztán belekeverednek egy nagyon komplikált korrupciós pénzmosásba.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
