A bontás sem mindig zökkenőmentes
Tavaly a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed bontását hiúsították meg, akik hittek a terület kulturális értékeiben. ÓVÁS néven civil szervezet alakult, mely a Budapesti Városvédő Egyesület és a Mazsihisz támogatásával elérte, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elrendelje a zsidónegyed területi védelmét. A polgármester bejelentette a Madách sétány befektetői pályázatának visszavonását a Csányi utca, Kisdiófa utcai tömbre; vállalta továbbá, hogy lemondanak a Dob utca árkádosításáról is.
A Fővárosi Önkormányzat fejlesztésekkel foglalkozó bizottsága egy hete döntött úgy, hogy elbontják Budapesten az Anker-házzal szemközt húzódó, Károly körúti bazársort. Azt valószínűleg kevesen vitatják, hogy a nem is olyan régen butikokat, órást, falatozót rejtő földszintes épülettömb valóban kilógott környezetéből.
A bazársornak építészeti értéke nincsen, városképileg nem odaillő, a lakosságot is irritálta, ezért döntött az épületkomplexum lebontásáról az önkormányzat – tájékoztatta a FigyelőNetet Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Az épületek a főváros kizárólagos tulajdonában voltak, bérleti szerződésekkel működtek. Idén januárban a szerződések lejártak, a körülmények jogilag rendezetté váltak.
A zöldterület fel sem merült
A bazársor bontása sem a gyakorlatban, sem a papírmunka mennyiségét tekintve nem egyszerű. A Városháza belső udvarán ugyanis – ahol az épület maga is műemlék – középkori falmaradvány húzódik, ezért még a bontás megkezdése előtt ideiglenes kerítést kell építeni, hogy megkíméljék a falat. Így a fővárosiaknak előreláthatólag szeptember végéig kell elviselniük a plakátokkal, hirdetésekkel leragasztott üres épületsort, illetve aki szerette, addig gyönyörködhet a látványában. A bontás után minden megváltozik, ugyanis a felszabaduló területen parkot alakítanak ki, de csak átmeneti jelleggel, a terület végleges zöldesítése nem merült fel.
„Különben egy építészeti torzó jönne létre, a főváros belső részeire jellemző jellegzetes, térfalas beépítés megbomlana” – állítja a FigyelőNetnek Ikvai-Szabó. A főváros tervei szerint a Városháza udvarán, a beépítés mögött lenne egy parkos agora, találkozóhely. Az átmeneti parkról szóló terveket a Főkert tervezői készítették, végzős műszaki egyetemi hallgatók fogják véleményezni. A tervek szerint homokágyba fektetett kövezet épül, fűkockákkal, igényes kerítés veszi körbe majd a parkot. Ha a bazárok eltűnnek, feltárul a belső gesztenyesor, izgalmas térvilágítás teszi majd teljessé a képet – fűzte hozzá Ikvai-Szabó Imre.
Kevés a zöld
Budapest legtöbb kerületében kevés a zöldfelület. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2003-as évkönyve szerint a fővárosban az egy lakosra jutó gondozott park 14 négyzetméter. A huszonhárom kerületben óriási eltérések mutatkoznak. A legjobb a helyzet a tizennegyedik kerületben, ahol az egy lakosra jutó gondozott park 38 négyzetméter, a hetedikben ezzel szemben nulla. A szóban forgó ötödik kerületben ez a szám öt négyzetméter; Budapest legértékesebb részéről beszélünk.
A Városháza hosszú távú tervei szerint az elbontott sor helyére épülő tömbnek értékes belvárosi funkciója lesz. A terület óriási építészeti lehetőséget jelent, agorát, találkozóhelyet, kiskereskedelmi lehetőségeket készítenek egyszerre, a koncepcionalizálás most folyik – tette hozzá Ikvai-Szabó. Az épület lehetővé teszi majd az átjárást a Károly körút és a Városház utca között, ezért augusztusban nagyon szigorú feltételekhez kötött nemzetközi városrendezési pályázatot ír ki az önkormányzat. A tender feltehetően az év végéig eltart, s a pályázatnak februárban lesz eredménye. Vagyis 2006 decembere előtt a nyertes nem tudja elkezdeni az építkezést – nyilatkozta a főpolgármester-helyettes.
A minőség is számít
Az egy lakosra jutó zöldfelületnek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is fontos. A parkok fenntartása költséges, sok függ attól, hogy egy város mennyire engedheti meg magának, hogy parkokat gondozzon. Sajnos a klimatikus adottságok szerepe sem elhanyagolható – fejtette ki Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Berlinben például 750 milliméter csapadék hullik egy évben, Budapesten csak 550. A csapadéknak nagy a jelentősége, és ezt Berlinben is felismerték. Ha egy épületen, házon zöldtetőt hoznak létre – mely nem számít ugyan zöldfelületnek vagy parknak, de a csapadékot megfogja, s az nem folyik a csatornába –, jelentős csatornadíj-kedvezményben részesül a lakó. Ugyanez a helyzet a burkolt területekkel. A díjkedvezmény hatására Berlinben három-négy hónap alatt húsz százalékkal csökkentek a burkolt területek – állítja Beliczay.
