A Reuters elemzésében arra is rámutat, hogy még jelenleg is jó befektetés Varsóban, Budapesten vagy Prágában lakást vásárolni – akár más uniós országok polgárainak is. A lakásvásárlási hitelakciók a 38 milliós Lengyelországban – az új belépők legnagyobbikában – közel megduplázódtak az elmúlt két évben, a banki nyereségek fő ösztönzőivé válva. Csehországban a kilencvenes évek végétől szakértői becslések szerint évi 30-40 százalékkal nőttek a lakáshitelként folyósított összegek. Magyarországon az idén lassulást várnak, de a teljes hitelösszeg a 2000. évi 200 milliárd forintról 1900 milliárd forintra emelkedett.
A három ország hazai össztermékéhez viszonyítva a teljes jelzálog-adósság még mindig csak 10-25 százaléka a régi uniós tagországok GDP-hez viszonyított lakáshitel-arányának, enyhítve ezzel a lakásvásárlás virágzásával kapcsolatos közép-európai makrogazdasági aggodalmakat, és nagy teret hagyva a további fejlődésre.
A hitelek nagy része – Lengyelországban 70 százaléka – devizaalapú, mivel a magyar és lengyel jegybanki alapkamat-szint jóval meghaladja az euróövezeti-, illetve a svájci kamatszintet.
Bulgária, Horvátország is jó lehetőségeket kínál
A lakásbérleti piacon elérhető 8-9 százalékos megtérülés Budapestet és Varsót jó befektetéssé teszi a 6 százalékos londoni, vagy párizsi megtérülési mutatóval szemben, így érdemes ezekben a fővárosokban lakást venni és azt kiadni – így az elemzés. De sok befektető számára az uniós belépő-várományos Bulgária, illetve Horvátország még jobb lehetőségeket kínál, és gyorsan Spanyolország helyébe léphet, mint a legjobb európai ingatlanüzlet. Elemzők szerint a példaként említett ír lakásárak 17 év alatt zárkóztak fel az EU-árakhoz, ezt Bulgária, vagy Horvátország esetében 7-10 évre teszik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
