Tudomány

Sorra pusztulnak a távoli galaxisok, és a szakértők sem értik a pontos okát

Az univerzum legextrémebb régióiban sorra pusztulnak a galaxisok, csillagszületésük leáll, a szakértők pedig egyelőre nem értik pontosan a folyamatot – számol be a The Conversation.

A Virgo Environment Traced in Carbon Monoxide survey (VERTICO) program célja, hogy felmérje, miként pusztulnak el ezek a rendszerek.

Toby Brown, a McMaster Egyetem munkatársa és a projekt vezető kutatója csapatával a molekuláris hidrogént, azaz a csillagképződés nyomát keresik 51 galaxisban a legközelebbi, 56 millió fényévre fekvő csoportosulásban, a Virgo-halmazban. Ehhez az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) hívják segítségül. A rendszerek egymással és környezetükkel való interakciója alapvetően meghatározza a csillagképződést, a galaxisok haláláról azonban csak keveset tudni.

Kép: iStock

A galaxishalmazok az univerzum legextrémebb és legnagyobb tömegű régiói. A hatalmas gravitáció hatására a helyi rendszerek elképesztő sebességet érhetnek el. Ahogy a galaxisok haladnak, az intergalaktikus plazma képes kiszippantani belőlük a csillagok alapját jelentő gázt, ezzel ölve meg a rendszereket. Szintén ellehetetleníti az új objektumok létrejöttét, hogy a szélsőséges forróságban a gáz képtelen lehűlni, illetve összeállni csillagokká.

A részletek, a pontos folyamatok ugyanakkor nem ismertek.

A VERTICO fő célkitűzése, hogy felmérjék, hogy a galaxishalmazokban zajló interakciók miként képesek véget vetni a csillagszületésnek.

A Virgo-halmaz közelsége miatt alkalmas a jelenség felméréséhez. Bár a helyi rendszereket már sokat vizsgálták, kifejezetten a csillagformálódáshoz köthető gázt még keveset, hiszen sokáig nem voltak elég kifinomultak a műszerek. A VERTICO szakértői ugyanakkor bíznak benne, hogy az ALMA segítségével részletes térképet alkothatnak a molekuláris gázról, ezzel pedig a galaxispusztulás folyamatát is jobban megérthetik.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik