Az asztrobiológusok régóta kutatják, hogy az élet vagy összetevői érkezhettek-e az űrből, üstökösök hátán. A száguldó sziklákról ismert, hogy a fehérjék építőköveinek, a szerves aminosavak “alapjait” hordozzák. Sőt, a Wild 2 nevű üstökösben nemrég megtalálták a legegyszerűbb aminosavat, a glicint.
A Naprendszerben körültekintve az is látszik, hogy az űrben keringő objektumok becsapódása az égitestekbe igen gyakori. Fizikai szimulációval most azt modellezték, mi történik, ha egy üstökös becsapódik egy bolygóba. Elméleti tanulmányok ugyanis arra jutottak, hogy az ilyenkor fellépő extrém körülmények teljesen átrendezik az üstökös jegében található kémiai vegyületeket.
A helyzet tehát a következő. Egy űrbéli, jégből, porból, sziklákból álló tárgy az életet építő vegyületek “nyersanyagaival” irtózatos sebességgel belecsapódik egy bolygóba. Az ütközés óriási nyomást és nagyon magas hőmérsékletet hoz létre. Ebben az extrém környezetben pedig az eredetileg nagyon egyszerű vegyületek komplexebb anyagokká, az élet valóságos építőköveivé állnak össze.
Az elmélet gyakorlati bizonyításához Mark Price, a Kenti Egyetem munkatársa és kollégái laboratóriumban hozták létre egy üstökös modelljét, jegében ammóniával, szén-dioxiddal és metanollal. Ezt nagy sebességgel ütköztették egy bolygó modelljével. Miután a jég elpárolgott, a bolygó felszínén aminosavakat találtak.
Az elmélet tehát működött a gyakorlatban. Megismertük az aminosavak képződésének egy egyszerű és nagyon is reális módját – emelte ki Price. A prebiotikus anyag ily módon bárhova eljuthatott, még olyan planétákra is, amelyek adottságai önmagukban nem kedveztek az élet “helyi” kialakulásának.
