Sok páciens, amint elhagyta a kórházat, visszatér a régi rossz szokásokhoz: túl sok kávét iszik, nem szedi a felírt gyógyszereket, és a hipermarketekben megtölti a bevásárlókocsit mindenféle egészségtelen ennivalóval. A németországi Fraunhofer Intézet által kifejlesztett „digitális nővér” segít a betegeknek abban, hogy egészséges életmódot kövessenek. Ehhez szükség van egy mobilterminálra — például mobiltelefon vagy PDA –, amely riaszt, ha eljött a napi torna ideje vagy tanácsokat ad diétás ételekre vonatkozóan. A terminálra szoftvert telepítenek, és ez a hálózaton át kapcsolódik a klinika vagy az orvos rendelőjének szerveréhez. 
A „digitális nővért” — rövidebb nevén: a digi.dou — eredetileg az elhízásban szenvedő gyerekeknek és felnőtteknek fejlesztették ki azzal a céllal, hogy a mindennapi életben is segítsenek alkalmazni a kórházban használt módszereket. Kerstin Heuwinkel, a dortmundi székhelyű Fraunhofer Szoftver- és Rendszerfejlesztő Intézet (ISST) munkatársa elmondta: „A gyógyulási folyamatban a legfontosabb a motiváció és az önfegyelem. De az eszközünk arra is lehetőséget ad, hogy a gyerekek kapcsolatban álljanak más páciensekkel, és tapasztalatot cseréljenek a gyógyulási folyamatról.”
A digi.dou projektben a legnagyobb kihívás az volt, hogy miként jelenítsék meg a tartalmat. „El kellett döntenünk például azt, hogy a készülékre milyen gyakorisággal érkezzenek az automatikus felszólítások. Ez fontos a beteg motivációja szempontjából, de ezzel párhuzamosan arra kell serkentenünk őket, hogy önállóan gondolkodjanak” – mondta Kerstin Heuwinkel. A kutatóknak arra is megoldást kellett találniuk, hogy hogyan fogadtassák el a fiatal páciensekkel az információkat és a tanácsokat. A megoldás az volt, hogy mindezt játékosan kell prezentálni. A diétás étrendet például kvíz formájában küldik el; minden feladatért pontokat lehet szerezni, s az összegyűjtött pontok összehasonlíthatók más páciensekével.
A következő lépés az, hogy a betegek kezelését kövessék a digitális nővérrel, majd 18 hónapon keresztül anélkül. Ha bebizonyosodik, hogy a készülék csökkenti a posztoperatív kezelés költségeit, akkor a kutatók elérték a fő céljukat, mégpedig azt, hogy olyan segítséget adhassanak az egészségügyi kezeléshez, amelyet orvosok felírhatnak vagy a kórházak szolgáltatásként nyújthatnak.
Több időt a betegre
Ennél nagyobb léptékű projektet zárt le az IBM nemrég Spanyolországban, Extremadura tartományban. A négyéves munka eredményeként létrejött Spanyolország legnagyobb, Linux alapú informatikai rendszere.
A projekt célja a meglévő egészségügyi eljárások újratervezése és a szétszórt információs rendszerek integrációja volt. Abból indultak ki, hogy az egészségügyi szolgáltatás hatékonyságát javítja, ha egy-egy páciens adataihoz, leleteihez, röntgenfelvételeihez a megfelelő jogosultságokkal rendelkező orvosok időponttól és helyszíntől függetlenül azonnal hozzáférhetnek. Ezt az igényt a nagymértékben integrált informatikai rendszerekkel lehet kielégíteni. Az Extremadura egészségügyi szolgálatának kiépített megoldás körülbelül 14 ezer szakembernek ad hozzáférést a hét minden napján, a nap 24 órájában, bármelyik egészségügyi szakterületről származó információhoz. A hozzáférhetőség és az emelt minőségű szolgáltatások mellett a rendszer a betegek adatainak biztonságát is garantálja, és kiküszöböli a papírmunkát.
A projekt műszaki infrastruktúrája 28 IBM xSeries és 6 p5-570 kiszolgáló, amelyek a 64-bites IBM-technológiát és a POWER5-öt tartalmazzák. Emellett Virtualization Engine technológiával és szimultán többszálú (SMT – Simultaneous Multithreading) kapacitással is ellátták őket. Ezek a jellemzők a menedzsment költségek csökkenése mellett nagyobb teljesítményt adnak közel 70-80 százalékos kihasználtsággal a végfelhasználónak (esetünkben: az orvosoknak). Az összes szerver Linux operációs rendszerrel fut.
Harangi János, az IBM Magyarország egészségügyi és élettudományi üzletfejlesztési menedzsere a projekt kapcsán elmondta: a versenyszférában ma már egy bizonyos szervezeti méret felett általános a vállalatirányítási informatikai rendszerek használata, mert ezek valós idejű adatokat szolgáltatnak az üzleti folyamtok teljes egészéről. Mindez nemcsak az események követésére és a pontos nyilvántartásra teremt lehetőséget, hanem arra is, hogy a döntéshozók időben felismerjék a változásokat, és gyorsan reagáljanak rájuk.
Ezek az alkalmazások az egészségügyi intézmények munkáját és hatékonyságát is javítják. Az elektronikus vállalatirányítási rendszerek — akárcsak egy cég esetében — egy kórház főkönyvi, számviteli és pénzügyi feladatait támogatják, és használatukkal lehetőség van a különböző gazdálkodási, készlet-nyilvántartási, logisztikai feladatok számítógépes megoldására, automatizálására is. Az elektronikus kórlapvezetésre és betegadatbázisra épülő kórházi informatikai rendszereknek jóvoltából több idő jut a gyógyító tevékenységre, a betegellátás színvonalának emelésére. Az internetes technológia lehetővé teszi a beteggel kapcsolatos írott és grafikus adatok lekérdezését, visszakeresését, új információk bevitelét online módon, helytől és időtől függetlenül. Magyarországon több kórházban is működik IBM-es egészségügyi informatikai rendszer.
Olcsóbban, gyorsabban
Más ország, más rendszer, szintén IBM-alapon. A kínai Zsongsan Városi Kórház (GuangDong tartomány) 1950-ben épült, ma évente mintegy 7000 pácienst lát el, 1600 alkalmazottal. A kórháznak a közelmúltig nem volt központi tárolója a röntgenképek és a betegadatok számára. A filmeket és a kartonokat több szekrényben és szobában tárolták; ha valamire szükség volt, valamelyik alkalmazottnak kézzel kellett kikeresnie a kartont (képet) és elvinnie ahhoz, akinek szüksége volt rá. Ez egyrészt sok időt vett igénybe, másrészt a kórház egyes részlegei nem oszthatták meg egymás között az adatokat, hiszen azokat fizikailag sokszorosítani kellett volna. Ennek elkerülésére a kórház nemrég bevezette a képarchiválási és kommunikációs rendszert (Picture Archival and Communication System, PACS). Az ehhez szükséges informatikai infrastruktúrát az IBM szállította és helyezte üzembe.
IBM eServer és TotalStorage tárolóplatform ötvözésével a kórház egyetlen, integrált PACS-rendszerhez jutott hozzá, amely digitálisan tárolja a betegek adatait és röntgenképeit. A kórház személyzete bárhonnan bejelentkezhet a központi PACS adatbázisba, és akár többen is megnézhetik egyszerre ugyanazt a rekordot. A felhasznált xSeries Modell 2356 adatbázis-kiszolgálók ez esetben is Linuxot (Red Hat v3.0) futtatnak. Az új rendszer révén a kórház költségei 30 százalékkal csökkentek és a személyzet termelékenysége 40 százalékkal nőtt.
|
Paradox módon a világ másik, fejlettebb végén az e-egészségügy egyes részeinek telepítése döcögősen halad előre. Február közepén a Bush-kormány egyik vezetője elmondta: interoperabilitási problémák és az elektronikus egészségügyi adatok (EHR) technológiájának lassú üzembe helyezése akadályozza a szövetségi kormányt abban, hogy kiépítse a nemzeti egészségügyi információs hálózatot. Informatikai szakemberek korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a betegadatok számítógépesítése masszív befektetéseket igényel, és ehhez központi támogatásokra van szükség. Ugyanakkor az is nehézséget okoz, hogy nincsenek országszerte elfogadott szabványok, amelyek megkönnyítenék az adatcserét a különböző egészségügyi intézmények között.
A témával kapcsolatban a Computerworld amerikai kiadásának név nélkül nyilatkozott egy kormányzati szakértő, aki úgy vélte, hogy a kormánynak határozottabban kellene fellépnie és nemzeti szabványt alkalmaznia. Mint mondta, „a kormánynak át kell vennie az irányítást, és akkor a fejlesztők követni fogják. Közös megegyezéssel kell kidolgozni egy rendszert, amit meg lehet majd osztani egymással.” Az Egyesült Államokban ma csak a legnagyobb kórházak és orvosi magánrendelők alkalmazzák az EHR-technológiát.
