Szigorúan ellenőrzött vagyonőrök

Két hét múlva kerül a parlament elé – a vagyonvédelmi szakma által már régóta vágyott, s a kormányzat által régóta beígért – a vagyonőri és a magánnyomozói tevékenységet szabályozni kívánó új törvény. A készülő jogszabállyal azonban – úgy tűnik – több a baj, mint amennyi hasznot hajthat.

Az 1998-as datálású eredeti törvényt felváltó jogszabályt az adatvédelmi biztos sem tartja túl jónak. Péterfalvi Attila szerint például problémás a kamerás megfigyelés, illetve a felvételek tárolásának és megsemmisítésének szabályozása. Erről egyelőre vita van a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) és az ombudsman között. A végső döntés azonban lehet, hogy az Alkotmánybíróság kezében kerül, ugyanis Péterfalvi valószínűleg alkotmányossági normakontrollra küldi a jogszabályt.

Egy lépés előre, majd hátra

Valaki csal Rendes szolgáltatás-felelősségbiztosítás nélkül működik Magyarországon a bejegyzett vagyonőr vállalkozások 90 százaléka – állította a FigyelőNetnek egy biztonságtechnikai szakember. Szerinte a vállalkozók megtévesztő szerződéseket íratnak alá a megbízóval, amikor úgynevezett szakmai felelősségbiztosításukat tüntetik fel úgy, mintha valódi szolgáltatás-felelősségbiztosításuk lenne. Ez utóbbi nem vonatkozik azokra a károkra, amelyek a biztonsági őr, illetve a fővállalkozó hibájából következnek be. Vörösmarti szerint az új törvény rendezi ezt a helyzetet. Azonban a jelenlegi törvény is csupán kötelező felelősségbiztosításról beszél. A biztonsági szakember szerint teljes körű szolgáltatás-felelősségbiztosítás kijátszása csak a kamara és a felügyelő szerv, a rendőrség passzív asszisztenciájával lehetséges. Ugyanis az SZVMSZK, az előzetes igazolvány igénylésénél egy úgynevezett előregisztrációs lap kitöltését kéri a jelentkezőtől, ezen a kamara igazolja, hogy a jelentkező rendelkezik felelősségbiztosítással. Az engedélyező hatóság azonban nem vizsgálja a biztosítás tartalmát, engedélyezi a tevékenységet, majd a kamarához továbbítja az engedélyt, amiben már az áll, hogy a biztosítás jó – a kör bezárult. A kamarának 127 ezer tagja van.

Szerinte a jogszabály komoly előrelépést jelent a jelenleg hatályossal szemben. Azonban, mivel a törvény elkészítésekor, a jelenleg hatályos jogszabály hiányosságai miatt sürgetett az idő, ebben a jogszabályban is lesznek hiányosságok. Több esetben nem sikerült például a nagyobb lobbi- és érdekvédelmi szervezetek nyomását leküzdeni. Így továbbra is engedélyezett, hogy rendvédelmi szervezetek tagjai, például rendőrök másodállásban biztonsági őrként dolgozzanak. Vörösmarti szerint ez azért problémás, mert így magánjavak védelmében pénzért állami szolgáltatást lehet vásárolni. Ugyanis egy rendőr, ha bűncselekmény szemtanúja, szolgálatba helyezheti magát, s olyan eszközöket is alkalmazhat, amit egy mezei biztonsági őr soha (például bilincselhet stb.).

Viszont sikernek könyveli el a kamara a törvénynek a feketegazdaság felszámolása irányába tett lépéseit, hiszen a legtöbb biztonsági őr nem alkalmazottként, hanem alvállalkozásban, egyéni vállalkozóként látja el feladatát. Így enyhülni látszanak a színlelt foglalkoztatásra vonatkozó szabályozások. Az alvállalkozóként dolgozó egyéni vállalkozót ezentúl megilleti néhány, a munkavállalóhoz hasonló jogosítvány.

Alig színlelt munkavállalás

Azonban az így szerzett jogosítvány igen kevés – állítják munkaügyi szakemberek. Ugyanis, amit az egyéni vállalkozók kapnak, szinte egyenlő a nullával. Az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó részére a fővállalkozó köteles balesetbiztosítást kötni. Ezen felül az alvállalkozó egyéni vállalkozót 12, nyolcórás munkanapnak megfelelő, a munkaadó által finanszírozott fizetett egészségügyi szabadság illeti meg. Ez összesen 96 munkaóra fizetett szabadságot jelent – a dolog pikantériája, hogy a biztonsági őrök általában 24 órás munkarendben dolgoznak. A kötelező felelősségbiztosítást azonban mindkettőjüknek meg kell kötni.

Nincs szabadság

Azonban a korábbi ígéretekkel ellentétben eddig nem sikerült megoldani a szabadságolás, illetve az egészség- és nyugdíjbiztosítás problémáját. A jó esetben minimálbéren magukat bejelentő biztonsági őrök ugyanis gyakorlatilag alig kapnak táppénzt, illetve nyugdíjat.

Egy-egy őrző-védő társaság 400-600 forintos óradíjjal vállalja objektumok őrzését. Azonban Vörösmarti szerint ez alatti árfolyam sem ritka, pedig ahhoz, hogy a biztonsági őröket minimálbéren alkalmazottként foglalkoztassák, ezer forint körüli vállalási díjra van szükség. Ez az összeg jelenti azt, hogy az őrzést vállaló cég is a pénzénél marad. A biztonsági őrök alvállalkozóként a megbízó által fizetett díj 60-65 százalékát kaphatják meg. Ezzel, ha minimálbéren bejelenti magát az egyéni vállalkozó, akkor havonta 100 ezer forint körüli nettó összeget vihet haza. Azonban Vörösmarti szerint máskülönben nem tudják felvenni a versenyt a feketén dolgoztató vállalkozásokkal. Szerinte hosszú távon mindenképpen rendeződni fog a helyzet, s a biztonsági őröket alkalmazni fogják. Ugyanis a szakma és a megbízók érdekeit is csak ez szolgálhatja igazán.

Előrelépés, hogy a jogszabály szerint – az eddigiekkel ellentétben – nem kell biztonságtechnikai vizsgával rendelkeznie annak a segédmunkásnak, aki részt vesz a biztonságtechnikai rendszerek telepítésében – mondta Vörösmarti. A helyszínen azonban mindig jelen kell legyen egy olyan személy, aki rendelkezik ezzel a vizsgával.

Rossz szerkezetben

Rossz, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályozására alkalmatlan ez a jogszabálytervezet – állítja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Szerintük a törvény elmarad a jogszabálytól minimálisan elvárható normavilágosság követelményétől, nehezen áttekinthető a szerkesztése.  Aggodalomra ad okot a vagyonőri jogosítványoknak, illetve az adatvédelmi és a titoktartási szabályoknak az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen tartalma, állítják. A keményen fogalmazó közlemény szerint a „szabályozás szerint a vagyonőri jogosítványok még azt a keretet is túllépik, amellyel a rendőrség a közhatalmi feladatainak ellátásakor rendelkezik. A vagyonőröket egyes esetekben (pl. csomag, jármű ellenőrzés) a rendőröknél is szélesebb, a magánszférát meg nem engedhető módon korlátozó jogosítványokkal kívánják felruházni.” Így például igazoltathatja a területen tartózkodókat.

A jogszabálytervezet szerint a vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot, ha arra a megbízó utasítja, akkor az őrzött területen kívül is védheti. Vörösmarti szerint, ha egy építkezésen éjszakára köztéren tárolják az eszközöket, akkor alkalmazható ez a paragrafus – azonban ez nincs nevesítve a törvényben.

A kamara tervei szerint egy minőségbiztosítási rendszerrel kívánják megkönnyíteni a megbízók helyzetét. Ez az adott szolgáltatást minősítené, nem pedig a vállalkozást, és a vállalkozásokat utólag sorolnák be ebbe a kategóriába.