A tanácskozás fő kérdése lehet, ki mit tud a cseh sörfőzésről, amelyet a szakmai résztvevők – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, a Ferdinánd Monarchia Sörház, a Hibernia Nova Kiadó, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara – meg is válaszolnak a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában.
Az érdeklődők képet kaphatnak arról, hogyan éled újjá a kisüzemi sörfőzés hagyománya Csehországban, hogyan készülnek a Sörmentén elnevezésű útikönyvek, vagyis hogyan fogyasszunk hideg sört december elején, reggel 7 órakor, mínusz 8 fokban Prágában. Kitérnek a XVI. századi Pozsony sörforgalmazására, s ismertetik, miféle márcokat és egyéb finomságokat fogyasztottak a középkor-végi Svédországban.
Az előadásokon megtudhatjuk azt is, mit láthatott II. József a keszthelyi sörházban, illetve hogyan zajlott a Sörfőzés Pécsett a XIX-XX. században, valamint mik is voltak azok az úgynevezett győri sörös ügyek a Horthy-korszakban és hogyan hatott az alkoholárusítás korlátozása a dolgozók hangulatára az 1980-as évek közepén.
A konferencia fővédnöke Jaromír Plíšek, a Cseh Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. A tanácskozás első napján a cseh sörkultúráról tartottak eszmecserét a résztvevők, és a sör múltjából is felidéztek egy-egy jelentős epizódot. Csütörtökön a sör jelenéről tárgyalnak a szakemberek, amelynek részeként kitérnek a sörök családfájára, de helyet kap a habos itóka magyar nyelvű irodalma is és megtudhatják, mi a különbség a kisüzemi és a nagyüzemi sörgyártás között.
