Szándékosan adósítja el a lakosságot a kormány?

Írtuk tegnap, hogy dübörög az ingatlanbiznisz, rengeteg lakáshitelt vettünk fel az idei első három hónapban az MNB adatai alapján. Az Azépénzem.hu ennek kapcsán vetette fel,

a lakosság szándékos eladósítása folyik? 

Emlékeztetnek rá, hogy miközben a devizahitelezés témája még mindig rendre felmerül (az adósok közül több ezren még mindig küzdenek a bíróságokon), aközben a magyarok mintha teljesen elfeledkeztek volna arról, hogy a kölcsönfelvételnek lehet kockázata is. Főként az évtizedekre vállalt terheknél lehet ez igaz, ami a lakáshitelek mellett egyre jellemzőbb a személyi kölcsönökre is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kamatfixálás sem tud minden gazdasági gondtól (például ilyen lehet egy tartós betegség, a munkahely elvesztése) védeni.

Az MNB-statisztikából kiszámolták, hogy:

• Az idei első negyedév végén 340 milliárd forinttal haladta meg a lakáshitelek állománya az egy évvel korábbit, ami 11 százalékos növekedést jelent.
• Körülbelül ugyanennyi volt a személyi hiteleknél is az emelkedése, csakhogy ennek dinamikája 60 százalék feletti lett.
• A fogyasztási és lakáshitelek új szerződéseinek értéke az év első három hónapjában majdnem 380 milliárd forintra rúgott, ami 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A KSH statisztikájából pedig az is látszik, hogy a felvett hitelek összege is látványosan nőtt. A szakportál számítása szerint:

• Az átlagos hitelösszeg tavaly majdnem harmadával tovább nőtt.

Júliustól pedig jön a babaváró hitel, használt lakásra is felhasználható lesz a CSOK-hitel.

És akkor jön a kérdés, miért a hitelezést igyekszik szorgalmazni a kormány, és nem például a csekélyebb összegű, de biztos támogatásokat. A válasz a szakportál szerint egyszerű: a hitellel jobban lehet pörgetni a gazdaságot. Emlékeztetnek rá, az MNB alelnöke maga is kiemelte, hogy 1 százalékos hitelbővülés a GDP 0,2-0,4 százalékos növekedését eredményezi. Nagy Márton szerint egyébként nem kell félni a túladósodottságtól, mert amellett, hogy a háztartások minél szélesebb köre vesz fel hitelt – jelenleg a háztartások 32 százalékának van hitele, ezt vinnék fel 40-50 százalékra –, a „reálkonvergencia a bérekben is megvalósul”.

Korábbi cikkünkben 12 olvasót kérdeztünk meg, mi a véleményük a családvédelmi akciótervről. Ők is azt mondták, nem helyeslik hitelfelvételre buzdítani az adósságcsapdából épphogy kikecmergő országot.

Nem csak sok gyerek, szerencsés csillagzat is kell a 27,5 milliós családtámogatáshoz

Tucatnyi, gyermeket nevelő olvasónk közül egy sem akadt, aki igazán jól járna az új támogatásokkal. Azt mondják, emelni kellene a családi pótlékot, és minden gyermek – így a meglévők – után egyforma támogatást szeretnének.

Kiemelt kép: Seb Olive / Cultura Creative / AFP