Szanyi Miklós hozzátette, ez magával hozza, hogy növekedési lehetőségeik korlátozottak és hatékonyságuk nem megfelelő. Szanyi Miklós közölte: gondot okoz a nyelvtudás és a vállalkozási ismeret hiánya is, amely jelentős hátrány a kapcsolatépítés szempontjából. Kóta György, az Euro Info Service pécsi igazgatója elmondta: Ausztria 1995-ös EU-csatlakozásakor egy jól működő kötelező tagságra épülő kamarai rendszer működött, míg Magyarországon, mire a kamarai rendszer el kezdett volna jól működni, 2000-ben megszűnt a kötelező tagság.
Kóta György rámutatott arra is, hogy a magyar kis- és középvállalkozások közül még kevesen alkalmazzák az internetet az értékesítési illetve a PR-tevékenységhez. Tapasztalatai szerint 2001. óta a magyar kkv-k optimizmusa csökkent, mert ahogy egyre több ismeretet szereznek az Európai Unióról, úgy ébrednek rá arra, hogy milyen nagy a lemaradásuk az uniós vállalkozásoktól. Az Euro Info Service-be betérő vállalkozások érdeklődése alapján Kóta György azt a tapasztalatot szűrte le, hogy a kisvállalkozások információs és lobbizási lehetőséget keresnek elsősorban.
Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője elmondta: ahhoz, hogy a magyar kkv-k az EU-ban is fennmaradjanak, klaszterekbe, hálózatokba, szövetkezetekbe kell tömörülniük, mint ahogy azt az osztrák vállalkozások tették a múlt évtized közepén. A főosztályvezető emlékeztetett arra, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 600 ezer kkv működik, ám ennek jelentős hányada a rendszerváltáskor megalakult kényszervállalkozás és általában tőkehiánnyal küszködik. Tapasztalata szerint, amikor ismertté vált Magyarország EU-csatlakozásának időpontja, akkor kezdtek a kisvállalkozások tanulni és felkészülni az EU-ban való működésre.
