Az alvás két nagy kategóriára osztható, a REM és a nem-REM alvásra: a REM a gyors szemmozgás, a rapid-eye movement rövidítése), amelyek egymást váltják. REM-en kívüli alvással kezdjük az éjszakát, amit rövid REM-alvás követ, ez a kör ismétlődik az éjszaka során nagyjából kilencven percenként. De a nem-REM alváson belül még megkülönböztetünk alvásfázisokat is, amelyek mindegyikére más jellemző. Az első alvásszakaszban, mely néhány percig tart, a testi funkciók, a légzés, a szívverés elkezdenek lelassulni, az izmaink kezdenek ellazulni, néha megrándulnak, és az agyhullámaink is fokozatosan lassulnak. A második szakaszba lépve tovább lassulnak az agyhullámok és az életfunkciók, és egyre inkább ellazulunk, a törzs hőmérséklete lecsökken, a szemmozgás megáll. Ez az az alvásszakasz, amelyben a legtöbb időt töltjük, általában az alvásidő legalább felét.
És ekkor jön a híres-neves, nagyon fontos mélyalvás, a REM-en kívüli alvásidő harmadik és negyedik szakaszában. A mélyalvás során a légzés és a pulzus eléri az alvás közbeni legalacsonyabb tempót, ahogy az agyhullámok is, és az izmaink teljesen ellazulnak. Ebből az alvási fázisból különösen nehéz felkelteni egy embert, még hangos zajokkal és mozgatással is, ha viszont mégis sikerül, különösen zavartnak, kábultnak érezzük magunkat. A mélyalvás első szakasza negyvenöttől kilencven perc hosszúságig terjedhet, az éjszaka elején többnyire tovább tart, mint a reggelhez közeledve.
Többek között azért fontos ez a fázis, mert a glükóz feldolgozása az agyban ekkor a legintenzívebb, így a rövid- és hosszú távú memóriát és a tanulást is támogatja, valamint az agyalapi mirigy is igen aktív, ekkor választódnak ki fontos hormonok, amelyek a test fejlődését és erősödését szolgálják. Ugyancsak ekkor történik a test energiaszintjének helyreállítása, magyarán ekkor töltődünk vissza, ekkor regenerálódnak a sejtek, a szövetek és a csontok, és több vér jut az izmokhoz is – így például az intenzív edzés is ekkor fejti ki izomfejlesztő hatását. Az immunrendszer is ebben az alvási fázisban erősödik. Így aztán érthető, hogy bár mélyalvásban mindössze 13-23 százalékát töltjük a teljes alvásidőnek, ez a rövid idő annál fontosabb. Ráadásul a mélyalvással töltött idő a korral csökken, így fontos, hogy amit tudunk, tegyünk meg a mélyalvás elősegítéséért.
Így például a hő pozitív hatással van a mélyalvásra – no nem alvás közben, arról tudjuk, hogy hűvösben a legjobb, hanem még lefekvés előtt: egy forró fürdő vagy szaunázás elősegíti a mélyalvást. Az alacsony szénhidrát-tartalmú étrend ugyancsak jó hatással van az alvásminőségre. Segíthetjük a mélyalvás elérését azzal is, ha igyekszünk minél szigorúbb rendszert iktatni az alvásunkba: ha mindig ugyanakkor fekszünk le és kelünk fel, azzal sokat teszünk a mélyalvásért, és azzal is, ha megteremtünk egy csendes, megnyugtató lefekvés előtti rituálét, például fürdővel vagy olvasással. A testedzés ugyancsak segít, inkább nap közben, hogy a lefekvés előtti órákban már le tudjon lassulni a szervezet. A koffein, a nikotin, és az alkohol nehezíti a mélyalvást, így törekedjünk a minimalizálásra, illetve ha mégis fogyasztunk ilyen szereket, azt lehetőleg ne lefekvés előtt tegyük. A fény és a zaj kiiktatása mellett fontos figyelni a matrac és az ágynemű minőségére is, főleg a párnánkat érdemes lecserélni egy-két évente a jobb alvás érdekében.
Kiemelt kép: iStockphoto
