Moszkvai légiósok a pesti tőzsdén

A BUX index kedden délelőtt története során először emelkedett 12 ezer pont fölé. Elért egészen 12008,14 pontig, onnan azonban visszafordult, s 11 óra 30 perckor 11958,62 ponton állt. Később azonban ismét emelkedni kezdett, s 14 óra 30 perckor már ismét 12002,09 ponton állt. Az indexet a lendületesen dráguló OTP-részvény húzta magával.

A forgalom magas volt, fél tizenkettőig meghaladta a 6 milliárd forintot, amiből mintegy 4,6 milliárdnyi az OTP piacán realizálódott. A vezető részvények közül csak a rekordárfolyamot elérő OTP erősödött. 11 óra 30 perckor 110 forinttal, 2,55 százalékkal drágult, és 4420 forintot ért. A másik három papír az előző napi záróáránál alacsonyabban forgott.

Fellélegzett az olajpiac Hétfőn azonnal a pénteki záróérték alá süllyedt az olaj ára, miután véglegessé vált, hogy Venezuelában Hugo Chávez elnök nyerte a visszahívását célzó népszavazást. Pénteken ugyanis részben azért drágult jelentősen a kőolaj, mert félő volt, hogy ha Chávez veszít, komoly zavargások törnek ki az országban, amely a világ ötödik legnagyobb olajexportálója.

A műtárgypiacról jöttek?

Az elemzők egy része az elmúlt években lendületesen bővülő honi műtárgypiac idei kifulladásával, illetőleg az uniós ingatlanár-várakozások beigazolódásának késésével is magyarázza a tőzsdei szárnyalást. A magyarázat annál is tetszetősebb, hiszen a kilencvenes évek második felében éppen a tőzsde megtorpanását követően kapott erőre a hazai aukciós és ingatlanos ágazat.

Pontosabban a kisbefektetők az orosz válság, majd a világgazdasági stagnálás nyomán elbizonytalanodó tőzsdei befektetéseiket menekítették át az ingatlanokba és a műtárgyakba. Joggal gondolható tehát, hogy most talán az ellenkező irányú folyamat zajlik.

Honnan az erő? Az OTP húzóereje is a külföldi befektetők szerepét igazolja, a vezető papírok, mint a Mol, Matáv, OTP, megmozgatására ugyanis aligha képesek a hazai befektetők.

Moszkvai vendégjátékosok

A kicsiny hazai műtárgypiacot és a honi ingatlanbizniszt talán tényleg fellendíthették az elkedvetlenedő belföldi tőzsdei befektetők, fordítva azonban ez már korántsem ilyen egyszerű. A tőzsde súlya ugyanis nagyobb ennél.

Ráadásul alig 2000 hazai befektető mozog a budapesti tőzsdén, miközben a részvények 80-90 százaléka külföldiek kezén van. Ezért mondják más elemzők azt, hogy a mostani tőzsdei szárnyalás egyik mozgatórúgója az lehet, hogy elmúlt időszakban felülsúlyozták az intézményi befektetők az orosz papírokat. Nos, a Jukosz-válság nyomán Oroszországból kivonuló tőke tart most „pihenőt” Budapesten.

Pillanatnyi gyengülés Hétfőn a jegybank 50 bázispontos kamatcsökkentésének bejelentése előtt 247,80/248,00 forinton jegyezték az eurót, a közlés után 248,70/90 forint/euróra gyengült a forint német és osztrák bankok forinteladása nyomán. Kis idő múlva azonban ismét a vásárlás került túlsúlyba, s a forint 247,25 forint/eurós kurzusig erősödött.

A kamatdöntés rövid távon hat

A kelet-európai befektetések átstrukturálása mellett rövid távon a Monetáris Tanács hétfői kamatvágása is erősíthette a BUX pozícióját – véli Pletser Tamás, az Erste-Postabank elemzője. Emellett a negyedéves kedvező eredményektől sem szabad eltekinteni – tette hozzá.

Hogy a mostani tőzsdei csúcs csupán pillanatnyi fellángolás eredménye, vagy erősebb tendencia is körvonalazódik majd mögötte, az elsősorban a világgazdasági folyamatoktól függ – magyarázza a szakértő. Szerinte a mostani erős világgazdasági növekedés fennmaradása vagy kifulladása játszik majd döntő szerepet abban, hogy a mostani BUX-szint tartósnak bizonyul-e.