A tervek alapján a rovert 2020 júliusában indítják el, és 2021 márciusában landol majd a vörös bolygón, ahol többek közt az egykori élet nyomait fogja keresni – írja az IFLScience. A robot fúróberendezésével 2 méteres mélységből is képes lesz mintát gyűjteni. A marsjáró az ExoMars program része, amelyen az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkozmosz együtt dolgozik.
Tavaly nyáron indult el az a pályázat, amelyre az Európai Unió állampolgárai nyújthattak be neveket az új rover számára. A 36 ezer javaslatból egy szakértőkből álló zsűri választotta ki a győztest.
Rosalind Franklin munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsük a DNS szerkezetét. A kutatónő az 1950-es években a King’s College Londonnál röntgenkrisztallográfikusként dolgozva nagy felbontású képeket készített a DNS-szálakról, így igazolva azok spirálszerkezetét. Kollégája, Maurice Wilkins megmutatta eredményeit James Watsonnak és Francis Cricknek. Franklin 1958-ban petefészekrákban halt meg, 4 évvel később pedig Wilkins, Watson és Crick kapott orvostudományi Nobel-díjat azért a felfedezésért, amely a kutatónő vizsgálatai alapján nem születhetett volna meg.
Bár Franklin munkásságának jelentőségét sokáig nem ismerték fel, mára már egy aszteroida, illetve különböző díjak is viselik a nevét.
Kiemelt fotó: ESA/ATG medialab
