Január elsejétől nem kell megfizetniük a bankoknak a 0,3 százalékos (maximum 6 ezer forintos) tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti átutalások után. A jogszabály-módosítás vonatkozik a forint- és devizaátutalásokra, akár elektronikusan, akár papíralapon indították.
A Portfolio.hu a díjszabásokat vizsgálva arra jutott, hogy nem mindenhol jelent meg a banki díjakban januártól ez a változás. Pedig eredetileg arról volt szó, hogy a banki díjakban meg sem jelenhetne a 2013-tól bevezetett tranzakciós illeték, hiszen azt nem lehetett volna átterhelni a lakosságra. De már egy 2014-es jegybanki tanulmány is feltárta, hogy a bankok bizony az ügyfelekre tolták a pluszsarcot. A mostani válaszokból is ez derül ki.
Összességében súlyos milliárdokról van szó. A költségvetési előirányzat 2018-ra 204 milliárd volt, 2019-re pedig – figyelembe véve, hogy a 20 ezer forint alatti tranzakciók után már nem kell fizetni az illetéket – 228 milliárd forint. Hogy mennyi lehetett az elengedett illeték, arra megkeresésünkre egyedül az MKB adott becslést, 50 millió forintra taksálták maguknál.
A bankokat és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) megkérdezve kicsit árnyalnánk a képet a tranzakciós illetékkel kapcsolatban.
Ahol egy az egyben beárazták a változást
A CIB azt írta, mivel a szabálymódosítás miatt csökkentek a költségeik, arányosan csökkentették az érintett tranzakciók díját is, folyószámla-típusonként eltérő módszert követve. Általánosságban a pénzügyi tranzakciós illetékszabály módosulásával az érintett kis összegű tranzakciók minimumköltségei olcsóbbak lettek, az ECO bankszámláknál pedig az online indított átutalások 20 ezer forintig teljesen díjmentesekké váltak.
A Raiffeisen hasonló logikát követett. Minden nem díjmentes vagy nem 0 forintos díjú eseti és állandó átutalásnál elengedték 20 ezer forintig az illetéknek megfelelő díjrészt. Hangsúlyozták, hogy a 20 ezer forintnál nagyobb összegű átutalásokra is ez vonatkozik, a 20 ezer forint alatti részre.
A Budapest Bank ugyancsak 0,3 százalékkal (maximum 6000 forint), a bankot érintő illetékteher-könnyítés mértékének megfelelően csökkentette az átutalások 20 ezer forint alatti részének díjait.
Az MKB szintén a teljes változást beárazta, január 1-jétől olcsóbbak lettek az utalások azoknál is, akiknek van lakossági szolgáltatási csomagjuk, és azoknál is, akik a standard számlavezetési szolgáltatást veszik igénybe.
Ahol nem egyértelmű a kép
A K&H jelenleg értékesített lakossági számlacsomagjaiban külön nevesítik a tranzakciós illetéket, így az ügyfelek meg tudják állapítani, mennyi a banki díj és mennyi az adó egy-egy tranzakcióra. Náluk a lakossági ügyfelek zöme az okos plusz, a prémium és az ifjúsági számlacsomagokat használja, amelyekben továbbadják a jogszabályi kedvezményt. Tehát nem azt írták, hogy minden számlánál.
Mivel havonta maximum 150 000 forintig két részletben illetékmentes a készpénzfelvét, üdvözlik, hogy a kis összegű átutalások adóterhét is erre a szintre csökkentették a jogalkotók. Kitértek rá, hogy a júliustól belépő azonnali átutalás is segíthet csökkenteni az ország készpénzfüggőségét.
A Gránit Bank lakossági ügyfeleinek egyharmada soha semmilyen tranzakciós díjat nem fizetett az elektronikus forintátutalások után, összeghatártól függetlenül. Az elektronikus forintátutalás költsége jelenleg értékesített számláik közül az egyik legnépszerűbb „Bajnok Plusz” számlacsomagnál 0 forint. A korábban értékesített, de „élő” számlacsomagjaik mindegyikénél szintén 0 forint a díjtétel. Így értelemszerűen ezekben az esetekben nem lehet tovább csökkenteni a tranzakciós díjakat, mivel a Gránit Bank a fenti számlacsomagok esetében soha nem is terhelte ezt a költséget a lakossági ügyfeleire.
Ebből következik, hogy a többi számlájuknál nem ez a helyzet, van 0,3 százalékos pénzforgalmi jutalék, ami éppen megegyezik a tranzakciós illetékkel.
- Nem mindegy, hogy van-e kisebb-nagyobb alapdíj az átutalásokra. A bankok zöménél van, a Gránitnál nincs. Ezt is érdemes figyelembe venni tehát.
Az OTP mindössze annyit válaszolt, hogy januártól kedvezőbb feltételekkel utalhatnak az ügyfeleik. De hogy mennyivel, és ez összefüggésben van-e a tranzakciós illetékkel, arra nem tértek ki.
Ahol nem volt sürgős
A válaszolók közül két banknál derült ki egyértelműen, hogy még nem vezethették át a változást a díjszabásukon.
A Sberbank jelezte, erős az árverseny és emiatt folyamatosan vizsgálják a felszámított kamatot, jutalékot és díjakat, de úgy tűnik ennél tovább nem jutottak. Az Erste pedig csak februárban teszi közzé a múlt évi inflációt, a tranzakciós illeték változását, az azonnali fizetés és más pénzforgalmi jogszabályok változásait figyelembe vevő díjkorrekcióját.
Az UniCreditnél sem törölték el még az illetéket – ők azonban nem válaszoltak megkeresésünkre, így nem tudjuk, mi lehet a háttérben.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után érkezett meg válaszuk: a törvényi változásból eredő kedvezményeket az UniCredit 2019 januárjától érvényesíti érintett ügyfelei felé, és a január 1-jétől hatályos, a díjváltozásokat tartalmazó kondíciós listát január 23-án teszi elérhetővé.
A jegybanknak nincs hatásköre
Az MNB megkeresésünkre azt írta, figyelemmel kísérik a hitelintézetek folyószámla-költségeit, ezen belül az átutalási díjak alakulását. A kormány deklaráltan a banki folyószámlákkal kapcsolatos ügyfélterhek (illetve a készpénzhasználatból eredő fogyasztói költségek) csökkentése érdekében mérsékelte a hitelintézetek tranzakciós illetékét, tették hozzá. De
Az MNB rendkívül fontosnak tartja a hitelintézeti piacon a versenyt, amely leszoríthatja, illetve kedvező szinten tarthatja az e szolgáltatáshoz kötődő ügyfélköltségeket. A jegybank honlapján elérhető Bankszámlaválasztó programban – jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek köszönhetően – valamennyi magyarországi hitelintézet folyószámláinak részletes adatai (ezen belül az átutalás költségei is) megtalálhatók. A program az adott ügyfél konkrét bankolási szokásai alapján minden lehetséges költséget összeadva havi átlagos fizetési terhet is kalkulál. Ezek a különböző hitelintézetekre vetítve percek alatt összehasonlíthatók. Javasolt, hogy a fogyasztók ne csak bankszámlaválasztáskor, hanem meglévő számlaszerződésük időszakában is vessék össze más bankok áraival számlaköltségüket, s – ha szükséges – éljenek a bank(számla)váltás szabadságával.
Olcsóbb is lehetne a bankolás
Az elmúlt években masszívan emelkedett a banki szolgáltatások díja: 50 százalékos volt a drágulás a 2013 előtti szinthez képest. A BankRáció.hu szakértője, Trencsán Erika szerint a mostani lépésen túl akkor válhat még olcsóbbá a bankolás a lakossági ügyfeleknek, ha a tranzakciós illetéket teljes egészében eltörlik és ezt a bankok a díjaikban is megjelenítik.
A magyar bankoknál jelenleg a tranzakcióalapú árazás a divat, ezzel szemben sok nyugati országban a csomagalapú, utóbbi pedig szintén alacsonyabb díjakat eredményezhet a lakossági ügyfelek számára, tette hozzá.
