„Az egyik színész, Martin Reinke, a társulat nevében magához ragadta a szót – és az előre megírt beszédét- és félig angolul, félig németül, de mindenképp kicsit érthetetlenül beszélt a demokrácia veszélybe került helyzetéről Magyarországon, az osztrák-magyar kapcsolatokról, és megköszönte, hogy e remek közönség előtt játszhattak. Döbbenet. A Mását alakító Mavie Hörbiger kiment a színről, amikor meglátta a Nemzeti igazgatóját, aki egy plakettel a kezében, teljes zavarban állt a színpad szélén. Vidnyánszky átadta ajándékát az akkor már magányosan a színpadon álló Reinkének, aki egyedüliként fogott kezet az igazgatóval. Utána Vidnyánszky szinte köddé vált, mintha csak a Nemzeti méltán híres színpadtechnikájának köszönhetően tűnt volna el a süllyesztőben.
A közönség egy része állva tapsolt, egyesek kimentek, és voltak, akik hozzánk hasonlóan, csak meredten ültek a helyükön, majd vártak, hátha szép lassan mindenki elindul a kabátjáért. Én is zavartan előbogarásztam a kis bilétát a ruhatárnál, és a parkolóba menet figyeltük a döbbenettől felháborodott vagy éppen értetlenkedő emberek beszélgetését, akik igyekeztek gyorsan elhagyni a tett színhelyét” – írta szerkesztőségünknek küldött levelében Szabó Kinga Judit.
Írtunk már a Nemzeti Színházban történt botrányról, a bécsi Burgtheater Jean Bosse által rendezett vendégjátéka után, a taps alatt az egyik színész a színpadról németül és angolul is felolvasott egy szöveget, melyben az állt: bár a múltunk közös és Csehov összeköt, de aggódnak a magyarországi demokráciát fenyegető veszélyek miatt.
Később a Hír24 megkereste az osztrák színházat, ahol elmondták, hogy az „Orbán rezsim” alatti kulturális fejlődés jelentős téma Ausztriában, a Burgtheater színészeit is foglalkoztatja, akik egyébként magyar művészekkel is kapcsolatban állnak.
Vidnyánszky bár tegnap még magyarázatot várt a bécsi Burgtheater váratlan akciójára, ma már a Nemzeti sajtóosztálya a Borsnak küldött közleményében azt írta, tudtak róla, hogy készül valami. Majd hozzátették: „meglehetős türelemmel viseltük azt is, amikor a Burgtheater munkatársai fasisztáztak a színpadon, próba közben. Úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai üzeneteket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra”.
