A fogyasztóvédelmi törvény módosításával a megbírságolt vállalkozás nettó árbevételéhez igazodik a bírság összege. Így a cég gazdasági súlyával, piaci jelentőségével és a potenciálisan érintett fogyasztók számához igazodó szankciók alkalmazásával kell számolniuk a szabálytalan vállalkozásoknak. A kisebb cégek viszont megmenekülhetnek a bevételükhöz képest aránytalanul magas büntetésektől.
Bővül a kisebb szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedések köre is. Például a hatóság az ellenőrzések során feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti az érintett vállalkozást.
Új szankció, hogy feltételhez köthetik vagy akár meg is tilthatják az áru értékesítését, illetve a termék forgalmazását. Az üzlet ideiglenes bezárásának lehetősége pedig bármely olyan jogsértés esetén fennáll, amely az életet, a testi épséget, az egészséget sérti vagy veszélyezteti. Olyan gazdasági tevékenység esetén viszont, amelyhez üzlet nem szükséges, bevezetik a jogsértéssel érintett tevékenység felfüggesztésének lehetőségét.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt a 2005/29/EK-irányelv kötelező átültetése indokolta. Az irányelv tisztázza a fogyasztók jogait, és leegyszerűsíti a határon átnyúló kereskedelmet: az egységes szabályok és elvek ugyanazt a védelmet szavatolják a fogyasztóknak a tisztességtelen gyakorlattal és a szélhámos kereskedőkkel szemben, függetlenül attól, hogy hazai üzletben vagy külföldi weblapról vásárolnak.
A jogszabály kizárólag a természetes személyeket tekinti fogyasztóknak. Nem érinti a versenytársak gazdasági érdekeit sértő vagy a vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó tisztességtelen piaci gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokat.
Háromszintű szabályozás
Az irányelv alapján a törvény rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás általános tilalmát. A tisztességtelenség megállapításához több szempontnak kell együttesen fennállnia: a vállalkozás a szakmai gondosság követelményét megsérti, és ez alkalmas a fogyasztó magatartásának torzítására.
A megítélés szempontjából az Európai Közösségek Bírósága joggyakorlatában kimunkált átlagfogyasztó tudatossága az irányadó: az, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Figyelembe kell venni azonban a társadalmi, nyelvi és kulturális tényezőket.
az érintett jogszabályok
– 2008. évi XLII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
– 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
– 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
Második szinten önállóan is szabályozzák a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot, szintén csak általános jelleggel. Az uniós irányelv szerint megtévesztő lehet például, ha egy termék reklámja hamis információt tartalmaz. Egy kereskedelmi tevékenység pedig akkor minősül agresszívnek, ha jelentősen korlátozza az átlagfogyasztó választási szabadságát vagy magatartását.
A szabályozás harmadik szintjén feketelistán emelnek ki 31 olyan kirívóan tisztességtelen gyakorlatot (tényállást), amely a körülmények további mérlegelése nélkül feltétlenül tisztességtelennek minősül. Lényeges szabály, hogy a feketelistás tényállások köre csak uniós szinten változtatható (néhány feketelistás tényállást keretes írásunkban ismertetünk).
Új reklámtörvény
Uniós irányelvek átültetése miatt vált szükségessé a gazdasági reklámtevékenység újraszabályozása is. A törvény személyi hatálya leszűkült az üzleti vállalkozások egymás közötti ügyleteire, illetve a versenytársak tevékenységét érintő, úgynevezett b2b-kapcsolatokra. Azaz az új törvény előírásait csak akkor lehet alkalmazni, ha a megtévesztő reklám címzettje vállalkozás, illetve gazdasági, szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró, nem természetes személy. Az üzleti vállalkozások és a fogyasztók közötti, b2c-kapcsolatok tekintetében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, fentiekben ismertetett törvény szabályozza a reklámozással összefüggő visszaéléseket is.
A törvény ezért elsősorban azokat az összehasonlító reklámokat tiltja, amelyek sértik más vállalkozás jó hírnevét, cégnevét és árujelzőjét. Rögzíti, hogy az ilyen reklám csak akkor jogszerű, ha az azonos rendeletetésű áruk tárgyilagos összehasonlításában nyilvánul meg.
feketelista
– Csalogató reklám: felhívás termékek adott áron való megvásárlására, annak elhallgatásával, hogy azokat a kínált áron, ésszerű időtartamon belül és mennyiségben nem fogják tudni sem leszállítani, sem más kereskedőtől beszerezni.
– Szerkesztői reklám: az írott és elektronikus sajtóban szerkesztői tartalom használata a termék eladásának ösztönzésére, amikor a kereskedő fizetett ezért, de ez a fogyasztó számára nem derül ki.
– „Különleges ajánlat, csak ma!”: a fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából annak hamis állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható – vagy csak különleges feltételek mellett.
– Piramisrendszerek: piramiselvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, amelyben a fogyasztó annak lehetőségével számol, hogy jövedelemre tesz szert, és ez elsősorban más játékosoknak a rendszerbe való belépéséből ered, nem pedig a termékek eladásából, illetve fogyasztásából.
– A gyógyító hatással kapcsolatos valótlan állítások: annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására.
– „Gratulálunk! Ön nyert”: a kereskedelmi gyakorlat során verseny meghirdetése, vagy az eladásösztönzés során nyeremény felajánlása anélkül, hogy a meghirdetett díjakat valóban kiosztanák.
– Ingyenes ajánlatok látszatának keltése: a termék ingyenes, díjtalan, térítésmentes vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell.
– Gyermekeket megcélzó, közvetlen rábeszélés: a reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket.
Az eredeti javaslatban korlátozták volna a közvetlen üzletszerzéssel történő reklámozást, azaz a direktmarketinget. Az elfogadott törvény azonban úgy fogalmaz, hogy továbbra is küldhető a közvetlen megkeresés módszerével reklám, de abban tájékoztatni kell a címzettet, hogy a jövőben bármikor megtilthatja az ilyen megkereséseket.
Cigarettareklám korlátokkal
Az általános tilalom alól kivétel a dohánytermékek forgalmazóinak szóló, szakmai célú és az EGT-n kívül nyomtatott, illetve kiadott sajtótermékben megjelenő reklám, valamint a forgalmazási helyen (üzletben) való reklámozás, ha azt kizárólag az ott tartózkodó vevők észlelhetik, illetve ha a reklám nem haladja meg az A/1-es méretet.
A dohányreklám azonban ilyenkor sem szólhat gyerekeknek, és nem mutathat be gyermekeket vagy fiatalkorúakat. Nem hívhat fel túlzott dohányfogyasztásra. Nem tüntetheti fel a dohányzást egészséges tevékenységként. Nem ábrázolhat dohányzó személyt, nem használhatja fel ismert személyiség képét vagy nyilatkozatát, és nem tartalmazhat mozgóképet, illetve hang- vagy szaghatást sem.
A dohányreklámmal kapcsolatos előírásokat a törvény szeptember elsejei hatályba lépéséhez képest féléves türelmi idő elteltével, csak 2009. március 1-jétől kell majd alkalmazni.
