Draskovics Tibor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) és az MKIK közös konferenciáján elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium számításai szerint az adóváltozások terheléscsökkentő hatása a vállalkozásoknál 243,7 milliárd forint lesz, miközben a terhelésnövekedés 70,5 milliárd forint.
Csökken, vagy nő?
Ezzel szemben Parragh László, az MKIK elnöke úgy vélte, hogy a tehernövelő intézkedések hatása 123-146 milliárd forint közötti, míg a tehercsökkentésé 36-41 milliárd forint.
A pénzügyminiszter a legfontosabb célnak Magyarország felzárkózását nevezte gazdasági teljesítményben, a munkahelyek számában és az életkörülmények javításában, nagyobb igazságosság mellett. “Az elhatározott intézkedések bizonyítják, hogy a kormány a kezdeti lépéseket ebben az irányban megtette” – mondta, hozzátéve, hogy a GDP 0,5 százalékával csökkentik jövőre az elvonást, ennél nagyobb mértékű mérséklésre szavai szerint most nincs lehetőség.
Parragh László úgy vélte, évek óta döntéshozatalai patthelyzet jellemzi az országot a gazdaság és a vállalkozások versenyképességének javítása szempontjából. Elismerte, hogy jövőre az adóváltozások részben kedvezően érintik a vállalkozásokat, ám több esetben kifogásolta és indokolatlannak tartotta a vállalkozói terhek növekedését. Példaként említette az innovációs járulék emelését, a regisztrációs adó változását, illetve a mobiltelefon-használatának megváltozott szabályait. Kifogásolta az elnök azt is, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás jövőre csak az utolsó két hónaptól kezdődően csökken.
Draskovics Tibor ezzel szemben kiemelte, hogy jövőre csökken az államadóság GDP-hez viszonyított aránya, a kiadások az infláció alatti mértékben nőnek, és 2 százalékponttal mérséklődik az állami újraelosztás mértéke. “Az adórendszerben eszközölt változtatások a fejlesztések, a beruházások és a munkahelyteremtés ösztönzését szolgálják” – mondta a pénzügyminiszter.
A kormány nem ezt vállalta
Az egészségügyi hozzájárulást illetően elismerte, hogy a kormány korábban nem ezt vállalta, de hangsúlyozta, hogy egy többcélú, jobb megoldást vezetnek be. Az szja-kulcsok változásának köszönhetően csökken a vállalkozások terhe és a munkavállalók is jól járnak. Hangsúlyozta, hogy versenyképesnek tartja az szja-rendszert, a szomszéd országokkal összehasonlítva is. Példaként említette, hogy az adójóváírást is figyelembe véve az alsó jövedelmi sáv effektív szja-kulcsa alig éri el a 10 százalékot.
Az igazságosabb közteherviselés érdekében tartotta indokoltnak a pénzügyminiszter az árfolyamnyereség-adó megemelését. Szerinte a tőke és a munkajövedelmek adózatását közelíteni kellett, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor a tőzsde külön ösztönzésére nincs szükség.
A privatizációról szólva a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: elszomorítja, hogy 15 évvel a rendszerváltoztatás után vannak olyan vélemények, amelyek a piacgazdaságra történő áttérés alapkérdéseit feszegetik. Szerinte attól nem emelkednek a tankönyvárak, mert a Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálják, mivel a privatizációt ésszerűen és átláthatóan folytatják. “Ahol erre nincsen meg a feltétel, illetve nincs oka, ott természetesen nem” – mondta. Az elsőre a Magyar Postát, utóbbira pedig a Szerencsejáték Rt.-t hozva példának.
Kormányzati módosítások
Draskovics Tibor bejelentette, hogy a kormány két kérdésben is eltért korábbi javaslatától. Az egyik a mobiltelefonok magáncélú használatának adója, ahol az új javaslat szerint a levonható áfa 70 százalékról 50 százalékra csökkenne. Az MKIK által is kifogásolt szabályozást illetően, miszerint az egyéb helyi adók túllépésének lehetősége 50 százalékos lenne elmondta, hogy a kormány olyan módosító indítványt támogat, amely csak legfeljebb az infláció mértékű túllépést teszi lehetővé.
