Közélet

A magyarok az egyenlő szerelemben hisznek, az egyenlő jogokban nem

A magyarok a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő kérdésekben elvben egyenlőség- és elfogadáspártiak, de konkrét jogintézmények kiterjesztését nehezen fogadnák el, ahogyan többségük saját LMBTQ hozzátartozóival és ismerőseivel szemben is elutasító. A Kantar Hoffmann és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány kutatása a többségitől eltérő szexuális irányultságok elfogadottságát vizsgálta a magyar lakosság körében a szombati felvonulás előtt.

A vizsgálat az elvi állásfoglalás mellett az esetleges konkrét jogi lépések támogatottságát, valamint az elfogadással kapcsolatos személyes vetületeket kutatta. A néhol meglepő és ellentmondásos eredmények nem lepték a Szivárvány Misszió Alapítvány munkatársait.

Látjuk a napi munkánk során is, hogy sok tévhit él a mai napig az LMBTQ emberekkel kapcsolatban. Ugyanakkor biztató, hogy milyen sokan támogatják elviekben az egyenlőséget, és ez, az információkra való igény mellett, arra enged következtetni: a tájékozottság növelheti a most még alacsony számokat is. Mi ezen fogunk dolgozni a jövőben is, az ország egyre több pontján

— mondta el kérdésünkre Karlik Cintia, az alapítvány szóvivője.

Elvben jók vagyunk

A magyarok az egyenlőség hívei  – legalábbis elvi szinten. A válaszadók jelentős többsége, 77 százalék egyetértett azzal, hogy mindenkinek joga van hátrányos megkülönböztetés nélkül, szabadon szeretni azt az embert, akit akar, szexuális orientációtól függetlenül. Ugyanennyien gondolják azt, hogy egyetlen gyereknek sem kellene attól félnie, hogy elutasításban részesül, ha elmondja a szüleinek, hogy meleg vagy biszexuális.

A többség, 69 százalék szerint azonban a gyakorlatban ez nem így működik: sokan kényszerülnek arra, hogy titokban tartsák a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációjukat. Ezt a belátást erősíti az is, hogy a válaszadók 82 százaléka inkább egyetért vagy teljesen egyetért azzal, hogy a tanárokat és az egészségügyben dolgozókat fel kellene készíteni arra, hogy meg tudjanak válaszolni homoszexualitással és transzneműséggel kapcsolatos kérdéseket.

A gyakorlatban azonban az elfogadásra vonatkozó elvek már kevésbé érvényesülnek. Főleg akkor, ha a jogokról vagy egy hozzátartozó előbújásáról van szó. A kutatás egyik tanulsága, hogy ahogyan egyre személyesebbé váltak a kérdések, úgy csökkent a kiállás az egyenlőség és elfogadás általános eszméje mellett.

Inkább titokban szeressenek

Az elvi elfogadás számainak tükrében meglepő eredményre jutottak a kutatók, amikor arra kérték a résztvevőket, hogy a jogi intézkedésekről foglaljanak állást.

A válaszadók jelentős része ódzkodik attól, hogy az egyenlő szerelem ideája a gyakorlatban, jogi intézmények formájában is megjelenjen.

43 százalékuk nemtetszéssel fogadná, ha holnap reggel azt olvasná a hírekben, hogy Magyarországon az azonos nemű párok is köthetnek házasságot. Ugyanennyien közömbösek lennének és csak 12 százalék örülne a hírnek. Az azonos nemű párok általi örökbefogadást a válaszadók több mint fele, 52 százaléka ellenezné, 33 százalék közömbösen fogadná és a házasságkötéshez hasonlóan 12 százalék örülne a változásnak.

Fotó: Thinkstock

Az elutasítás irányába mutatnak az adatok, ha egy ismerős előbújását kellene elfogadni. Mindössze a válaszadók 19 százaléka örülne annak, ha egy ismerősük nem titkolná tovább azt, hogy meleg, leszbikus vagy biszexuális,

11 százalék pedig megszakítaná a kapcsolatot az LMBTQ-személlyel.

A válaszadók közel harmada, 30 százalék megpróbálná elfogadni a helyzetet, de ennek ellenére negatívan befolyásolná az ismerőssel való kapcsolatát annak előbújása, 37 százalék közömbösen reagálna. Jelentősen csökken a közönyösség, ha családtag előbújásáról van szó. A válaszadók negyede fogadná pozitívan a bejelentést, 36 százalékuk pedig megpróbálná elfogadni, de úgy gondolja, hogy romlana a kapcsolatuk a bejelentés után, 8 százalék pedig a teljes elutasítást választaná.

Az ismeretség számít

A válaszadók 21 százaléka rendelkezik LMBTQ ismerőssel vagy családtaggal, ők minden jogegyenlőséggel kapcsolatos kérdésben jóval támogatóbbak az átlagnál. Körükben az átlaghoz képest háromszor nagyobb a pozitív hozzáállás az azonos neműek házasságának bevezetésével kapcsolatban, míg az LMBTQ ismerősökkel nem rendelkezőkhöz képest kiugróan nagy, hétszeres a különbség.

A Szivárvány Misszió Alapítvány értékelése szerint az adatok megerősítik azt a gyakran hangoztatott nézetet, miszerint a magyar társadalom leginkább LMBTQ emberekkel való személyes kapcsolatok, ismeretségek útján válhat elfogadó és támogató közeggé, most ugyanis nem az. Ilyen ellenséges közegben azonban LMBTQ emberektől sem elvárható, hogy tömegével előbújjanak, hiszen túl sok a vesztenivalójuk, családi, baráti, kollegiális és egyéb kötelékeik épsége, gyakran megélhetésük biztonsága forog kockán.

A Kantar Hoffmann és a Szivárvány Misszió Alapítvány önkitöltős kérdőíveit 2018. január 26. és február 5. között 954 fő juttatta vissza, a felmérés a 18–65 év közötti lakosságból merített nemre, korra, településtípusra és régióra reprezentatív módon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik