Kolumbusz 500 évvel ezelőtt felfedezte és meghódította az általa Indiának vélt amerikai kontinenst. Ma a valódi India készül Amerika (és a fejlett világ) bevételére – az internet segítségével pedig minden esélye meg is van erre. A kontinensnyi országban ugyanis, ahol a Föld lakosságának egyhatoda él, évente két és fél millió diplomás, valamint mintegy 90 ezer MBA-végzettségű szakember kerül ki a munkaerőpiacra, s alig várják, hogy az amerikai bér töredékéért (átlag havi 100–300 dollárért) kitörjenek évszázados társadalmi osztályukból – nem mellesleg pedig a szegénységből. Munkaadójuk a fél világ a nap 24 órájában, a hét 7, az év 365 napján. Munkahelyük: indiai call-centerek, fejlesztési központok. Nemcsak IT-szoftvereket fejlesztenek, hanem elkészítik adóbevallásunkat, ha kell, személyi titkárként Delhiből elintézik a detroiti menedzser ruháinak tisztítását, vagy matekkorrepetálást nyújtanak az elfoglalt vezetők csemetéinek, de még dr. House-nak is elemeznek CT-felvételeket. Thomas L. Friedman, a Pulitzer-díjas újságíró szerint mindez elég bizonyíték arra, hogy a Föld igenis lapos. Erre tizenegy okot és állomást hoz bizonyítékul – a berlini fal leomlásától a digitális kütyük elterjedéséig. Friedman lebilincselő könyve 2005 óta két átdolgozást is megélt, vagyis a laposodás folyamata egyelőre akadálytalanul halad. Ne lepődjünk meg, ha bennünket is felhív a gázszámlánk miatt Zsuzsi, egy dél-alföldi akcentussal beszélő lány Bangalorból. És akkor Kínáról még nem is beszéltünk.
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld, 2. bővített kiadás HVG Kiadó Zrt., 2008