A rétestésztaként húzódó Jukosz-ügy – a céget, melynek főrészvényesei előzetes letartóztatásban ülnek, 25 milliárd dolláros adóhátralékkal vádolja az adóhatóság – immár az orosz elnök közvetlen környezetét is megosztja. Legalábbis erre utal, hogy miközben Igor Suvalov Kreml-tanácsadó nemrégiben úgy jellemezte az ügyet, mint egy adórend-szabályozási folyamat kezdetét, kilátásba helyezve egyúttal, hogy a hatóságok más adóminimalizáló cégeknek is körmére néznek, egy másik elnöki tanácsadó, Andrej Illarionov ellenben azt nyilatkozta: nyilvánvaló a politikai indíttatás, éppen ezért a gazdasági visszaesés megelőzése érdekében ajánlatos lenne beszüntetni a legjobb orosz olajcég „bántalmazását”.
|
Hasonló megosztottság jellemzi a cégben érdekelteket is. Nem mintha arról lenne szó, hogy a részvényesek vagy a vállalat vezetői kételkednének az orosz adóhatóság eljárásának politikai indítékában. Sokkal inkább abban térnek el a vélemények, hogy vajon meddig merészkedik el a putyini államgépezet.
Így történhetett, hogy egyfelől az ostromlott cég intézményi befektetői több százmillió dolláros kártérítési pert fontolgatnak az orosz kormány ellen, ami arra utal, hogy azért valamilyen szinten bíznak a helyi jogállamiságban. Másfelől a cég még szabad lábon lévő tagjai sürgősen elhagyták az „ostromlott várat”, s Londonba tették át székhelyüket. Ez mégis csak azt a véleményt erősíti, hogy annyira mégsem bíznak a moszkvai viszonyokban, s inkább annak a pletykának hisznek, hogy Putyin elnök az előzetesben ülő, s korábban elnöki ambíciókat tápláló főrészvényes, Hodorkovszkij „teljes semlegesítésére” készül – kerül, amibe kerül.
|
Az orosz olajóriás sorsa mindenesetre megpecsételődni látszik, hiszen a moszkvai vagyonügynökség már ki is tűzte az árverés napját. Eszerint december 19-én kerül kalapács alá a Jukosz olajcég fő termelő egysége, a Juganszk. A kiárusítást az adóhátralék miatt rendelte el az illetékes bíróság.
Az orosz igazságügyi tárca által felkért Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) beruházási bank korábban ugyan 15,7-18,3 milliárd dollárra taksálta a Juganszkot, ám később mégis kihozott egy 10,4 milliárdos „alsó becslést” is. Mondanunk sem kell, az orosz végrehajtóktól kiszivárgott, hogy a 10,4 milliárdos becslést veszik alapul, és 60 százalékos diszkontot alkalmaznak. Így nem zárható ki, hogy 4 milliárd dollár körül lesz az indulóár. De a később „hivatalosan” bejelentett 6,8 milliárd dollár, sőt az utóbb szintén kiszivárgott 8-9 milliárd dolláros kikiáltási ár is messze a piac ár alatt húzódik. Nem véletlen, hogy a részvényesek már a vállalat felszámolását is fontolgatják.
|
Az tény, hogy a Jukosz vezetésének ma már egyetlen tagja sincs Oroszországban, s ezáltal a cég gyakorlatilag megbénult. Az olajóriás gyengélkedésével párhuzamosan egyre több találgatás kap lábra a lehetséges érdeklődők köréről. A lehetséges pályázók közös vonása, hogy meglehetősen óvatosak. Így például az olasz ENI ugyan elismerte, hogy érdeklik a Jukosz-aktívumok, így a Juganszk-részvények is, de „szigorúan” csak másodkézből vennék meg azok egy részét, ha a Gazprom vagy más cég a kitűzött árverésen megszerzi őket.
Ezzel szemben a német E.ON szolgáltatóóriás többször cáfolta, hogy pályázna a Juganszkra önállóan vagy a Gazprom partnereként, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az E.ON érdeklődhet a Jukosz gázipari vagyonrészei iránt, ha azokat is kiárusítják. Elemzők szerint az árverés aligha képzelhető el az amerikai ChevronTexaco és Royal Dutch/Shell, valamint az orosz Gazprom részvétele nélkül.
