Kedden döntött a parlament az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról. A képviselőcsoportoknál működött a frakciófegyelem, s bejött a papírforma. A kormány elképzeléseit a mintegy félezer bizottsági módosító javaslatról – az ellenzék részvételével – egyszer a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ sem támogatta. Így megszavazták az árfolyamnyereség-adó elhagyását javasló indítványt.
|
Mivel az MDF is előre jelezte, hogy elfogadja a tervezet ellen benyújtott módosító javaslatot, az adó sorsa a Fideszen múlott (az árfolyamnyereség-adót még a Fidesz MPP vezette be). Végül a legnagyobb ellenzéki párt is beadta a derekát, és győzött az összefogás.
Könnyítés, vagy nehezítés?
A kormány szerint jövőre enyhülnek a vállalkozások terhei, de a vállalkozásokat tömörítő szervezetek ezt nem így látják. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint a vállalkozásokat kedvezőtlenül érintik az adótörvények jövő évi változásai.
A keddi döntés értelmében nem kell személyi jövedelemadót és Tb-járulékot fizetni jövőre a céges mobil magánjellegű használata után, de a társaságoknak szigorítást jelent, hogy a jelenlegi 70 helyett csupán a forgalmi adó 50 százalékát igényelhetik vissza.
|
A főként kisvállalkozásokat érintő szabályozások terén könnyítés is várható, így szélesebb körben lesz hozzáférhető az új munkaerő alkalmazásakor járó kedvezmény: a közepes, legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalatok is igénybe vehetik az új alkalmazottak után a minimálbérnek megfelelő társaságiadó-kedvezményt.
Két kulcs
Az szja-törvény módosításai közül a lakosságot érintő legfőbb változás az adótábla átszabása lesz. A pénzügyi tárca javaslata szerint jövőre kétkulcsos adótáblát vezetnek be, az adókulcs 1,5 millió forintig 18 százalék lesz, a fölött 38 százalékos kulcs érvényesül.
|
Jövőre 100 ezer forintban maximálják az igénybe vehető adókedvezményeket, ami nem vonatkozik a lakáshitel, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre, csökken viszont a családi adókedvezmény igénybe vételének határa, s az jövőre 12 millió forint helyett csupán 8 millió forint lesz.
Az eredeti elképzeléshez képest kicsit módosult az önkormányzaton keresztül bérbe adható lakások után járó nulla kulcsos adófizetést lehetővé tevő passzus, ugyanis elmaradt a „szociális” szó a javaslatból, s így az önkormányzatok a „csupán” rászorultaknak is kiadhatják a lakásokat.
A rászorultak körét és a végrehajtás pontos mikéntjét rendelet szabályozza majd. Eszerint, amennyiben egy magánszemély legalább 60 hónapra az önkormányzatnak adja bérbe lakását, majd ez a rászorulóknak adja tovább, akkor az így befolyó bérleti díj után a tulajdonosnak nem kell adót fizetni. A magánszemélynek bérbe adott lakás bérleti díja után 25 százalékos adót kell fizetni.