Pénzügy

Megint egy zsebre menő ígéret, amit nem tartott be a kormány

Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampány hevében, március 7-én jelentette be, hogy jön a téli rezsicsökkentés, 12 ezer forintot írhat jóvá minden család a gáz- vagy távhőszámlájából. Azok számára pedig, akik hagyományos módon fűtenek, azaz szenet vagy fát használnak, megnövelik az erre szolgáló szociális pénzügyi keretet egymilliárd (pontosabban 1 005 406 930) forinttal.

Aztán ahogy a sajtó feszegette, a kanecelláriát vezető Lázár János elismerte, hogy nem mindenkinek jár a téli rezsicsökkentés, például az elektromosan fűtőknek sem, és a szenes-fás háztartásoknak sem feltétlenül. Ennek az az oka, hogy a mintegy 3200 településből csak 2255 település pályázott és nyert a tűzifa- és széntámogatáson, cirka ezer településen nem elérhető ez a kiegészítés. A kormány ezért a téli rezsicsökkentés kiterjesztése mellett döntött.

Be is jelentette Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, egykori rezsibiztos, hogy

minden magyar háztartást érint a téli rezsicsökkentés.

Konkrétan azt ígérte, hogy azon a 298 településen, ahol nincs bevezetve sem a gáz, sem a távhő, egyszeri utalással küldik majd el a családoknak a 12 ezer forintot. A szabályozási javaslat kidolgozásával még az április 8-i választás előtt a belügy-, a nemzetgazdasági és a fejlesztési minisztert bízta meg Orbán Viktor, és a célra 345,7 millió forintot különítettek el a költségvetésből.

A kormányrendeletben az állt, hogy a pénzt az önkormányzatok fogják megkapni és szétosztani a lakott ingatlanok száma alapján, a támogatást pedig legkésőbb idén szeptember 30-ig kell felhasználni.

650 település maradhat ki

Csakhogy így is maradtak olyan háztartások, ahol bár fával, szénnel fűtenek, nem kapnak semmit a téli rezsicsökkentésből. Mint például az a rendkívül nehéz körülmények között élő pusztaszabolcsi nő, akiről nem régiben írtunk. Nála egy régi tartozás miatt évek óta ki volt kapcsolva a gáz, ezért fűtöttek fával, szénnel. De hiába érdeklődött az önkormányzatnál, azt mondták, nincs tűzifa-támogatás.

Ennek két oka van:

  • a város nem pályázott (nem is pályázhatott, mert ötezernél többen laknak ott) tűzifa-támogatásra,
  • és a városban van vezetékes gáz, tehát a március végén, április elején kiterjesztett tűzifa-támogatás sem adható.

Ha számolunk, az derül ki, hogy ilyenformán

majdnem 650 olyan település lehet, ahol a fával és szénnel fűtők hiába várják a mindenkinek beígért 12 ezer forintot.

Kérdeztük az illetékes Belügyminisztériumot, mi lesz ezzel a körrel, kapnak-e kompenzációt, vagy sem, de lassan egy hónapja nem válaszolnak.

Méregdrága lett a fa és a szén

A rezsicsökkentés 2013-ban indult, a gáz- és áram díját mérsékelte, rögzítette a kormány. Ami kétségbe vonja, hogy valóban jól jártunk-e vele, hogy az időközben végbement világpiaci árcsökkenést már nem érvényesítették az árakban:

Bemutatjuk a rezsicsökkentést, az elmúlt nyolc év legnagyobb szemfényvesztését
Megmutatjuk, hogyan fordult visszájára az energiaárak csökkentése.

A KSH jelentése szerint

  • 2008-ban 100 kilogramm egységes fűrészelt tűzifa 2310 forintba került, idén márciusban pedig 3650 forintba. Ez 58 százalékos drágulást jelent.
  • Ugyanebben az időszakban 100 kilogramm brikett 4440 forintról 8000 forintra drágult, azaz kicsivel több, mint 80 százalékkal.

Szintén a statisztikai hivatal adatai szerint ma Magyarországon minden ötödik lakást fűtenek kizárólag fával. Ők meg a szenesek biztosan nem áldják a rezsicsökkentést. De valószínűleg az állami tűzifa-támogatás sem osztatlan siker.

A Habitat for Humanity Magyarország nemrégiben elemezte az állami tüzelőanyag-támogatás eredményeit, és megállapította, hogy a támogatás sok háztartást ér el, ám annak összege az igényekhez képest igen alacsony. A támogatás központi elosztása nem veszi kellő súllyal figyelembe a településen élő rászorulók számát, ezért a legszegényebb településeken a legalacsonyabb az egy háztartásra jutó támogatás – derült ki a tanulmányukból.

Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik