Trump pengeélen táncol: egy rossz parancs, és kitör a háború

Éles fordulatot vett az utóbbi napokban az orosz-amerikai kapcsolat: néhány héttel azután, hogy Donald Trump a tanácsadói kérése ellenére gratulált Vlagyimir Putyinnak a választáson aratott győzelméhez és meghívta őt a Fehér Házba, az amerikai elnök szíriai rakétacsapásokkal fenyegette meg Oroszországot.

Történt ugyanis, hogy múlt szombaton legkevesebb negyven ember meghalt a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta térség legnagyobb városa, Dúma ellen végrehajtott vegyi támadás következtében. Bár az állami média még a támadás tényét is tagadja, erős a gyanú, hogy Bassár el-Aszad rezsimje csapott le a saját népére, Emmanuel Macron francia elnök szerint bizonyíték is van erre.

A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy az európai légiforgalmi irányítást összehangoló Eurocontrol óvatosságra intette a Földközi-tenger keleti térségében járatokat közlekedtető légitársaságokat, mondván, hogy a következő napokban légicsapásokat indíthatnak a térségből Szíria területe ellen. A figyelmeztetést a jelek szerint meglehetősen komolyan vették, csütörtökre kiürült a légtér Szíria felett.

A krízis hétfőn kezdett el igazán eszkalálódni, amikor James Mattis amerikai védelmi miniszter újságíróknak arról beszélt a Pentagonban, hogy nem zárja ki a Szíriára mért légicsapás lehetőségét. Másnap Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet ezt megerősítve kijelentette, hogy az USA választ ad a Szíriában elkövetett újabb halálos vegyifegyver-támadásra, függetlenül attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa cselekszik-e vagy sem.

Az orosz válasz hamar megérkezett: kedd este Oroszország bejrúti nagykövete egy tévéműsorban belengette, hogy lelövik a Szíriára esetlegesen kilőtt amerikai rakétákat. Több se kellett Trumpnak, aki felment a Twitterre, és azt üzente az oroszoknak, márpedig érkezni fognak a szép, új, okos rakéták. A tőle megszokott hangnemben tette hozzá, hogy senki nem lehet partnere egy gyilkos állatnak, aki a saját embereit mészárolja és élvezi is, utalva ezzel Bassár el-Aszadra.

Az amerikai elnök – aki a válság miatt lemondta hivatalos dél-amerikai látogatását is a héten – később arról írt,

soha nem volt ilyen rossz a kapcsolatunk Oroszországgal, beleértve a hidegháborút is.

Trump csütörtökre valamelyest visszavett a tempóból, és úgy fogalmazott közösségi oldalán, soha nem mondta, mikor kerül sor a Szíria elleni támadásra, lehet, hogy nagyon hamar, lehet hogy egyáltalán nem hamar. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig pénteken Moszkvában azt nyilatkozta, Oroszország reméli, hogy a nyugati országok nem szánják rá magukat az iraki vagy a líbiai forgatókönyv szerinti kalandra Szíriában.

Csak orosz katona ne haljon meg

A szakértők véleménye sok mindenben eltér, egy dologban viszont azonos: egy háború küszöbén állunk.

Igor Korotchenko, a védelmi minisztérium tanácsadó bizottságának tagja a Washington Postnak arról beszélt, Trumpnak meg kell értenie, hogy a nukleáris konfliktust kockáztatja egy esetleges amerikai-orosz katonai ütközet esetén.

Az egész nagyon gyorsan történhet, a szituáció pedig pillanatok alatt kicsúszhat a politikusok kezei közül

– nyilatkozott.

Donald Trump és stábja azzal biztosan tisztában van, hogy ha tényleg rakétacsapást indít Szíriában, akkor olyan helyen kell azt megtennie, ahol nincsenek jelen az oroszok. Ez azért lesz nehéz, mert az országban jelenleg is több ezer orosz katona állomásozik. Márpedig ha egyikük is meghal, azt Putyin megtorolná. Kiszivárgott kormányzati források szerint a két ország folyamatos kapcsolatban áll egymással, hogy meghatározzák a rakétázás helyét.

Arra megy ki a játék, hogy Oroszország pórázt kössön Aszad nyakára. Az Egyesült Államok, Franciaország és az ENSZ is azt szeretné kierőszakolni, hogy Putyin vállalja a felelősséget a szíriai kormány tetteiért és kordában tartsa. Korábban erre voltak diplomáciai próbálkozások is, de mivel ezekkel az égvilágon semmit nem értek el, most katonai eszközökhöz fordulhatnak.

Trumpnak valójában terve és receptje sincs Aszad brutális vérengzésének megállítására. Pontosan egy évvel ezelőtt egy másik vegyi támadást követően csapást mért egy szíriai katonai repülőtérre, csakhogy azzal a háború irányán egy tapodtat sem sikerült változtatni, és valószínűtlen, hogy ez most másként lenne.

Néhány cirkáló rakéta nem megoldás a problémára, maximum Trump vágyait elégítené ki, de semmilyen stratégiába nem illik bele és csak olajat tenne a tűzre.

Putyin bárhol lecsaphat

Amennyiben Trump a rakétatámadás mellett dönt, közel sem biztos, hogy Oroszország Szíriában válaszol majd rá. Moszkvának Európa más területein is bőven van lehetősége nyomást helyezni az ellenfeleire.

Benne van, hogy felturbózza a háborút Kelet-Ukrajnában, hogy felszínre hozza konfliktusát a szomszédos Grúziával, hogy pánikot kelt a Balti-államokban vagy hogy a jelenleginél is jobban fejleszti a rakétaarzenálját Kalinyingrádban. De még az sem elképzelhetetlen, hogy egy jól megtervezett kíbertámadással áll bosszút egy esetleges amerikai csapáson a katonai eszközök helyett.

Lehet, hogy idáig nem fajul el a helyzet, de Putyin azt biztosan nem fogja megengedni magának, hogy Trump erősebbnek tűnjön nála.

Az is érdekes kérdés, hogy Trump visszavonja-e majd az orosz elnök meghívását a Fehér Házba. Oka bőven lenne rá. Egyrészt azért, mert az orosz elnök joggal állíthatná, hogy agresszivitása tiszteletet váltott ki a világ vezető nagyhatalmának elnökéből, másrészt azért, mert Trump partnerei és szövetségesei elgyengülésnek értékelnék a közeledést.

Az elnök egyébként azzal indokolta Putyin meghívását – aki egyébként legutóbb 2005-ben járt Washingtonban hivatalos úton –, hogy segíthet az Észak-Koreát, a Szíriát, az Ukrajnát és az Iszlám Államot érintő problémák megoldásában. A gond ezzel csak az, hogy a felsorolt gondok szinte mindegyikének Oroszország a gyökere.

Szemfényvesztés?

Trumpnak mindeközben hazai pályán is komoly fejfájást okoznak az oroszok. A 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság Robert Mueller vezetésével sorra hallgatja ki a Trumphoz közel álló embereket, a nyomás pedig az utóbbi napokban megnőtt, miután átkutatták Trump ügyvédje, Michael Cohen irodáját.

Az elnök sokak szerint a szíriai vegyi támadást kihasználva próbálja bizonygatni, hogy nincs itt semmi látnivaló. Ésszerűnek lépésnek tűnik tehát számára, hogy minél keményebben lépjen fel az orosz agresszió ellen, hogy a továbbiakban fel se vetődjön bárkiben, hogy a két fél összejátszott a választásokon.

Amint az első rakéták földet érnek Szíriában, a világ felkapja majd a fejét a hírre, Trump pedig elterelheti a nyomozásról mindenki figyelmét. Viszont ha tényleg ez volt Trump nagy terve, akkor az borzasztó veszélyeket rejt magában.

Az oroszok felbőszítése súlyos következményekkel járhat, kirívó esetben akár világháborúba torkollhat. Amerikai részről viszont elfogadhatatlan lenne, ha tétlenül nézné tovább, ahogy az Aszad-rezsim a saját népét irtja.

Egy orosz tévében már a nukleáris háborúra készítik fel a nézőket

A műsor riportere tippeket ad, milyen ételekkel készüljünk a bunkerbe.

Kiemelt kép: AFP / Saul Loeb