A vállalati bankpiac szereplői egyelőre ritkán rukkolnak elő a lakossági ághoz hasonló, vonzó betétakciókkal. Pedig az kapóra jönne azoknak a kisebb cégeknek, amelyeknek átmenetileg szabad pénzeszközeik vannak, s azokat szívesen fektetnék be rövid, likvid megtakarításokba. Néhány idei rövid hozamcsúcsnak köszönhetően ismét reális alternatívává vált az állampapír-befektetés, a vállalkozások körében az éven belüli periódus a legnépszerűbb.
Beruházás helyett
Az OTP Bank mikro- és kisvállalati ügyfelei augusztus végén 6,3 milliárd forintnyi állampapírt birtokoltak. A volumen közel 10 százalékkal nőtt év eleje óta. Az egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegyek állománya májusban ugrott meg, amikor a 8 százalékosra duzzadt kamat már versenyképes megtérülést kínált –közölték a pénzintézetnél. Korábban, márciusban furcsa mód a rendkívül hosszú, 10 éves futamidejű magyar államkötvények iránt érdeklődtek többen, amikor annak hozama időlegesen szintén meghaladta a 8 százalékot.
A kisvállalkozások egy része a kedvezőtlen üzleti klíma miatt kényszerpályán mozog, kedvezőbb periódusra vár. Ha ráadásul az államkötvények hozama időlegesen akár a 9–10 százalékos szintet is eléri, mint történt ez májusban, akkor egyesek beruházás helyett már befektetnek – vélekedik Molnár István, az egyik legnagyobb forgalmazónak számító Takarékbank treasury részlegének állampapír-piaci vezetője. E pénzintézetnél év eleje óta 5–10 százalékkal növekedett a kisvállalkozói érdeklődés, elsősorban a kissé hosszabb futamidejű papírok iránt.
Nem tapasztaltak viszont állampapír-piaci „boomot” a K&H Banknál. Úgy vélik, a kisvállalkozók szívesebben helyezik el szabad pénzüket pénzpiaci befektetési alapokban. Aki mégis állampapírt választ, általában éven belüli periódust igényel – erősíti meg Orosz András ügyvezető igazgató is.
Korlátlan garancia
Bár az intézményi befektetőkről nincs pontos statisztikánk, elsősorban a kamatozó kincstárjegyeket vásárolhatja sok kkv, hiszen azokhoz egyszerű pénzügyi ismeretek is elegendőek – kalkulál Borbély László, az állampapírokat kibocsátó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Az ő véleménye szerint is különösen a hosszabb futamidejű államkötvények hozama versenyképes jelenleg.
Sok befektető számára persze vonzó a biztonság is. Amíg a bankbetéteknél baj esetén ügyfelenként (s önrésszel) csak hatmillió forintig áll helyt az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), a „kincstári” kötvényekbe betett pénzek visszafizetését az állam korlátlan összegig, el nem évülő módon garantálja. Igaz, a kamat- vagy árfolyamnyereség-adó egyként sújt állampapírt, bankbetétet, befektetési alapot.
Ami a jövőt illeti, az elemzők többsége szerint kétségtelen, hogy egy időre túl vagyunk a csúcsokon. Az idei „hozamsziporkázás” oka részben az volt, hogy jogszabályi változások miatt a korábbi nagy állampapír-vásárló magánnyugdíjpénztárak tekintélyes mennyiségű ilyen kötvénytől szabadultak meg az év első felében. Márpedig így a kereslet visszaesését csak magasabb felárakkal lehetett ellensúlyozni. Mindezt erősítették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sáveltörlő, alapkamat-emelő és mindezek révén a forintot erősítő lépései is.
A jegybank viszont ősszel várhatóan már nem akar a jelenleginél magasabb kamatszintet – jelzi Molnár István. Szerinte egy esetleges belpolitikai konfliktus a volt kormányzati koalíciós partnerek közt vagy egy lehetséges áfaemelés nyomán előálló inflációs aggodalmak azért még okozhatnak hozamemelkedést, meglepetést az állampapír-piacon is.
Folyamatos forgalom
Ezek a kilátások elsősorban a diszkontkincstárjegyek és az államkötvények esetében mérlegelendők. A kamatozó kincstárjegyeknél legfeljebb annyi a mozgástér, hogy a hitelintézeteknél, az úgynevezett elsődleges forgalmazóknál napi vételi árfolyamot jegyeznek arra az esetre, ha az ügyfél lejárat előtt kívánná értékesíteni papírját (a csak lakossági ügyfelek által vehető kincstári takarékjegynél viszont fix kamatlétra van: annál magasabb kamatot fizet, minél későbbi az esetleges visszaváltás).
Az éven belüli futamidejű, 10 ezer forint alapcímletű diszkont kincstárjegyek – amelyek szerepe az ÁKK idei II. féléves kibocsátásait tekintve a korábbinál nagyobb arányú lehet – nem kamatot fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkontáron dobják őket piacra, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. A hozam attól függ, mennyi az előbbi és a vételár közti különbség.
Az ügyfeleknek a szintén fix kamatozású, előre rögzített kamatfizetésű periódusokkal – s nem mellékesen a forintalapú mellett immár más devizanemekben is – forgalomba hozott államkötvények esetében sem kell feltétlenül megvárniuk az ÁKK újabb kibocsátásait. Ezek a (szintén 10 ezer forint alapcímletű) papírok ugyanis a futamidő egésze alatt is folyamatosan adhatók-vehetők a másodpiaci forgalmazásban, közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) fiókjaiban, vagy éppen a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Érdekesség, hogy az ÁKK időről időre lejárat előtti visszavásárlási akciókat hirdet egyes, ilyen típusú papírokra.
