A Brexitről, az Európai Unióból való brit kilépésről az uniós és a brit tárgyalófelek régóta egyeztetnek, és nemrégiben áttörés történt a megbeszéléseken. Így a már most is tartó átmeneti időszak akár újabb másfél évvel meghosszabbodhat egy tervezet szerint, és 2020. december 31-éig még sok minden változatlan maradhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyában.
Nem szűnik azonban a vita magáról a 2016-os népszavazásról, amellyel a britek eldöntötték a kilépést. Most új kifogásokkal és vádakkal lépett elő két kiszivárogtató-leleplező (angolul: whistleblower). Olyan kifogásokról van szó, amelyeket korábban már vizsgáltak, és akkor ezeket nem találták a hatóságok elég súlyosnak ahhoz, hogy komolyabb eljárásokat indítsanak, másrészt olyan vádakról, miszerint a 2016-os Trump-kampányhoz hasonló módszereket vetettek be a brexitre buzdítók.
Az egyik kiszivárogtató, Shahmir Sanni egyenesen azt állította a CNN szerint, hogy az a kilépést pártoló szervezet, a Vote Leave, ahol ő dolgozott, egyszerűen csalt a brexit-kampányban, és emiatt illegitim a referendum.
Fotó: Tolga Akmen / AFP
Kapcsolódnak a Facebook-botrányhoz?
Egyelőre nehéz megítélni a leleplezők régi-új kifogásainak hitelességét és súlyosságát. Az bizonyos, hogy Christopher Wylie és Shahmir Sanni megkérdőjelezi a 2016-os brit népszavazás eredményét. A két whistleblower közül Wylie tett szert nagyobb hírnévre. Ő az, aki a Facebook-botrányból ismertté vált Cambridge Analyticáról (CA) közölt adatokat, most viszont a brexit-referendum körüli vitákba is beszállt.
Wylie-tól tudjuk, hogy a 2016-os Trump-kampány a Facebook-felhasználók „belső démonaira” játszott rá, így próbálta őket a szavazásban befolyásolni. Ezt a CA tanácsai nyomán tették a kampány szervezői, a Cambridge Analytica ugyanis pszichológiai profilok alapján javasolt nemcsak célszemélyeket, hanem befolyásolási módszereket is. Wylie szerint tehát a CA pszichológiai profilok elemzésével segítette a célzott reklámok eljuttatását amerikai választópolgárokhoz.
Ennek kapcsán a Facebookot viszont azzal vádolták, hogy nem kezelte megfelelően mintegy 50 millió amerikai választó személyes adatait (bár a Facebook nem közvetlenül a CA-nak adta át az adatokat, ráadásul ez jóval a 2016-os amerikai választások előtt történt).
Brexit-népszavazás: lehet-e bízni az eredményben?
Most hétfőn pedig a Wylie és Sanni által megbízott ügyvédi iroda, a Bindmans 53 oldalas dokumentumot tett közzé, amely a 2016-os brexit-népszavazás eredményét kérdőjelezi meg. Ezek a dokumentumok azt sugallják a hírek szerint, hogy a kampány egyik főszereplője, a kilépés mellett kardoskodó Vote Leave csoport egyrészt megsértette a kampányfinanszírozási szabályokat, másrészt egy olyan cég segítségével profilozta a brit választókat, amely kapcsolódhat a Cambridge Analyticához, tehát a Trump-kampányt segítő politikai tanácsadócéghez.
Wylie a Cambridge Analytica egyik félállású dolgozója volt, míg a másik leleplező, Sanni a Vote Leave csoportnál dolgozott. Most már mindketten a Facebook-botrányhoz kötik a brexitet. A Vote Leave vezetői ugyanakkor hétfőn cáfolták a vádakat, azt, hogy megsértették volna a választási törvényeket, és szerintük a brexitet akarják aláásni azok, akik az ő reputációjukat próbálják rontani.
A Bindmans által közzétett dokumentumok szerint a Vote Leave azzal szegte meg a választási szabályokat, hogy túllépve a kampányköltés felső határát, a BeLeave nevű, szintén Brexitet pártoló ifjúsági csoportnak adományozott pénzt. A Vote Leave és a BeLeave a whistleblowerek állítása szerint szorosan együttműködött a népszavazás előtt.
„Bízhatunk-e a referendum eredményében?” – tette fel a kérdést ezek után Wylie, aki korábban a Cambridge Analyticánál dolgozott. „Ez nem a népszavazás újravívásáról szól” – tette, hozzá, hanem a demokratikus eljárás integritásáról. „Ha ez az ország egy visszafordíthatatlan döntés útjára lépett, akkor biztosaknak kell lennünk abban, hogy ez a döntés egy szabad és fair szavazásból ered” – folytatta Wylie. Márpedig szerinte a mostani bizonyítékok megkérdőjelezik azt, hogy ez egy szabad és tisztességes választás volt.
A Vote Leave tagad
A Vote Leave korábbi vezetője, Matthew Elliott viszont azt állítja, hogy a vádaskodás megalapozatlan. A szervezet szerinte nem sértett törvényt, és szabad, illetve fair referendumról van szó. Elliott szerint a választási bizottság kétszer vizsgálta meg a Vote Leave és a BeLeave kapcsolatát és nem talált benne kivetnivalót. Most abban bízik, hogy egy harmadik vizsgálat is ugyanezt az eredményt hozza majd ki.
Mindazonáltal Elliott szerint az EU-ban maradásért kampányolók próbálják meg kétségbe vonni a referendum eredményét. Ebben az egy dologban Elliottnak biztosan nincs igaza, hiszen éppen a Vote Leave egyik aktivistája volt a másik leleplező, Shahmir Sanni. És a whistleblower azt állítja, hogy most is a brit kilépés mellett áll, csak éppen a referendum körüli ügyekre szeretne fényt deríteni.
Theresa May tanácsadói is érintettek?
Az itv.com szerint Sanni most nemcsak a népszavazás eredményét támadja, hanem a Theresa May által vezetett brit kormány két tanácsadóját is, akik magas posztokon vettek részt a Vote Leave kampányában. Összejátszásról beszélt ennek kapcsán Sanni, aki a finanszírozási korlátozások megszegésére is utalt.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a kampányfinanszírozási szabályokat úgy szegték meg, hogy 680 ezer fontot adott a Vote Leave a BeLeave-nek, ez pedig ebből fizette ki egy adatokkal foglalkozó kanadai cég, az AggregateIQ szolgáltatásait. Ez célzott üzenetek eljuttatását tette lehetővé – jogi szakértők szerint. Ha ezt a pénzt a Vote Leave fizette volna ki, akkor túllépte volna a kampányköltési limitet, ami 7 millió font volt.
A kiszivárogtatók szerint a brit választási bizottságnak azt is vizsgálnia kellene, volt-e tudomása az esetről Stephen Parkinsonnak és Cleo Watsonnak, akik a Vote Leave-kampány fontos szereplői voltak, és jelenleg a brit miniszterelnök tanácsadói. A kampányigazgató Dominic Cummings felelősségét is felvetik a whistleblowerek.
Egy furcsa kanadai vállalkozás
„Az AggregateIQ egy digitális reklámmal, web- és szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég, amelynek székhelye Kanadában van. Mindig is 100 százalékig kanadai tulajdonban volt, most is az, és ott is működik. Az AggregateIQ soha nem volt része és most sem része a Cambridge Analyticának vagy az SCL-nek. Az AggregateIQ soha nem kötött szerződést a Cambridge Analyticával. Chris Wylie-t soha nem foglalkoztatta az AggregateIQ” – ez a nyilatkozat fogadja a ráklikkelőt annak a cégnek weboldalán, amelyet a brexit körüli furcsa ügyekkel hoznak most összefüggésbe a nemzetközi sajtóban. Az AggregateIQ (AIQ) által említett SCL egyébként a Cambridge Analytica tulajdonosa. Wylie hétfő este a CNN-nek arról nyilatkozott, hogy van kapcsolat a Cambridge Analytica és az AIQ között.
Hogy a kapcsolat micsoda, arról a Gizmodo nevű technológiai site írt. És ebből a szempontból válik érdekessé az AIQ bevezetőben idézett cáfolata. Az AIQ ugyanis azt cáfolja, hogy része lenne a CA-nak és az SCL-nek. Idáig talán rendben is van a dolog. De aztán az AIQ csak azt tagadja, hogy szerződése lenne a Cambridge Analyticával. Semmiféle SCL-szerződést nem cáfol a cég, márpedig a Gizmodo szerint a 2016-os amerikai kampányban az AIQ által készített szoftvert adták el a CA ügyfeleinek – dollármilliókért. A Gizmodo ennek hátterében a CA anyavállalata és az AIQ közötti kapcsolatot, illetve valamiféle szerződés sejt. Wylie is azt állítja a Gizmodo szerint, hogy ő mint a brit CA-hoz kötődő szakértő a kanadai AggregateIQ alapításában is részt vett.
Ted Cruz is ügyfelük volt
Az AIQ kampányokra kidolgozott applikációit olyanok használták fel a Gizmodo szerint, mint Ted Cruz texasi szenátor (aki republikánus elnökjelöltként sokáig Donald Trump ellenfele volt). De állítólag az AIQ egyik appját a Breitbart News is megszerezte, amelyet az az amerikai milliárdos, Robert Mercer alapított. Ő a Cambridge Analytica hátterében lévő befektetőként is ismertté vált. A Breitbart meghatározó személyisége Steve Bannon, aki Trump egyik tanácsadója volt a 2016-os kampányban. Ő nemrégiben arról nyilatkozott a Guardian szerint, hogy segített összerakni a CA-t, de azt állította, nem tudott arról, hogy a Cambridge Analytica Facebook-adatbányászattal foglalkozott volna.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Ezt az adatbányászatot is egyébként Wylie állította korábban, a Cambridge Analytica azonban tagadta a vádat. Érdekes, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg nemrégiben elismerte, hogy hibáztak az ügyben, és bocsánatot is kért. Sőt mindenféle belső vizsgálatot ígért Zuckerberg, első dolga azonban a Facebooknak az volt, hogy Wylie-t kitiltsa a közösségi oldalról.
Ezzel azonban nem oldották meg a problémákat: a CNN szerint az amerikai fogyasztóvédelmi és versenyhatóság megerősítette, vizsgálódnak a Facebook-botrány miatt, a Cambridge Analyticánál pedig a brit hatóságok teszik ugyanezt.
Egy „magyar vonatkozású” mellékszál
Mellékszál a Gizmodo-sztoriban, de van „magyar” vonatkozása is a kanadai AIQ-nak. E cég appjait használta kampányához a dollármilliárdos Szerhij Taruta is. Ő egy befolyásos és gazdag ukrán acélipari vállalkozóból lett rövid időre Kijev-barát donyecki kormányzó 2014-ben. Menesztése után Marjupolban szerzett egyéni mandátumot, így bekerült az ukrán törvényhozásba. (Donyeck térségét pedig 2014 óta oroszbarát szakadárok tartják ellenőrzésük alatt.)
Többek között Taruta alapította a magyar Dunaferr acélmű tulajdonosaként feltűnt, ISD-t – Donbasz Ipari Egyesülést –, amelynek tulajdonosi szerkezete azonban jelentősen módosulhatott (eléggé átláthatatlan módon) az elmúlt években. A Dunaferr igazgatóságában a cég honlapja szerint jelenleg is van egy Taruta, őt Tetyana Tarutának hívják. Legújabban egy új frissen alakult ukrán párt, az Osznova egyik vezetőjeként tűnt fel az ukrán milliárdos.
Kiemelt kép: Benjamin Furst / AFP
