Plágium vádjával keresetet nyújtott be szerdán egy Los Angeles-i bíróságon A víz érintése című fantasy készítői ellen a néhai Pulitzer-díjas író, Paul Zindel fia, David Zindel, aki szerint az apja által írt 1969-es Let Me Hear You Whisper című színdarabból lopták a film alapötletét, illetve a cselekmény több elemét.
A TheWrap (via MTI) értesülése szerint keresetben az áll, hogy a filmet rendező és társíró Guillermo del Toro, továbbá a producer Daniel Kraus és a gyártó Fox Searchlight Pictures stúdió
szemérmetlenül lemásolták a történetet, annak részleteit, karaktereit és témáit.
A keresetet egy nappal azután nyújtották be, hogy az amerikai filmakadémia elküldte az Oscar-díj-szavazólapokat tagjainak. Márpedig A víz érintése 13 kategóriában esélyes az aranyszobrokra.
köztük a mű alaptörténetét, amelyben a hidegháború idején egy kutatólabor takarítónője érzelmi kapcsolatba kerül egy fogva tartott tengeri lénnyel és megpróbálja megmenteni. Zindel darabjában a lény egy delfin, Del Toro filmjében egy kétéltű ember.
A Fox Searchlight közleményében tagadta a vádakat, alaptalannak minősítve azokat. A stúdió annak a véleményének adott hangot, hogy a keresetet a filmakadémia szavazásához időzítették, hogy
gyors egyezségre kényszerítsék a stúdiót. Helyette azonban határozottan meg fogjuk védeni magunkat és ezt az eredeti, újszerű filmet.
A kereset idézi Daniel Kraus és Del Torro néhány interjúját, amelyben elmondták, hogy Kraus állt elő a történettel a gondnokról, aki egy titokzatos kormányzati létesítményből elrabol egy kétéltűt. David Zindel úgy véli, Kraus ismerte az apját és a darabot, amelyet 1969-ben és 1990-ben is bemutattak a televízióban.
A víz érintése forgatókönyvén Del Toro mellett Vanessa Taylor (Trónok harca, A beavatott) dolgozott. Kraus honlapja szerint a film az általa és Del Toro által kitalált eredeti alapötlet nyomán született. A filmben is egy takarítónő a főszereplő (Sally Hawkins), aki a hatvanas években egy baltimore-i laboratóriumban dolgozik, ahol beleszeret egy tengeri lénybe és megkísérli megmenteni. A film kreatív stábja eredeti ötletként tálalta a produkciót, és nem tett említést inspirációként Zindel darabjára.
A színdarab és a mozifilm közti hasonlóságokat Zindel rajongói vetették fel a közösségi médiában, az író fia is ennek nyomán állt a nyilvánosság elé.
Mindkét történetben egy laboratóriumban éjszakai műszakban dolgozó takarítónő a főszereplő, aki beleszeret egy vízi lénybe, egy titokzatos tudományos kísérlet alanyába. Mindkét nő élelmet visz a lénynek, így teremt vele kapcsolatot, és mindketten felmosóronggyal táncolnak a víztartálya előtt egy szerelmes dallamra. Mindketten megtanulnak kommunikálni a lénnyel, és mindkét laboratórium érintett titkos katonai műveletekben. Mindkét főhős rájön, hogy végezni akarnak a lénnyel, és mindkét laborban szóba kerül az „élve boncolás” is. A takarítónők mindkét produkcióban meg akarják menteni a lényt, és szennyestartóban akarják kicsempészni a laborból. Továbbá hasonlóságot mutat, hogy mindkét takarítónőnek van segítőtársa, a darabban Danielle, Del Toro filmjében pedig Zelda (Octavia Spencer).
