Drogosok vs. nyuggerek: heves viták a bulinegyedről szóló népszavazás előtt

A budapesti Rákóczi út, Erzsébet körút és Király utca által határolt bulinegyed körüli vita 2017 nyarára fajult el végleg. Augusztusban a VII. kerületi önkormányzat két ellenzéki képviselője, Szűcs Balázs és Ujvári-Kövér Mónika nyílt levélben kérte Vattamány Zsoltot, a kerület fideszes polgármesterét, hívja össze a helyi képviselőket, hogy megvitathassák a szórakozóhelyek által okozott kellemetlenségeket, valamint egyeztethessenek egy helyi népszavazás kérdéseiről. A kezdeményezés sikerrel járt: az erzsébetvárosiak február 18-án szavazhatnak a vendéglátóüzletek nyitva tartását korlátozó rendeletről. Vagyis arról, hogy jegyzői engedélyhez kötnék az éjfél és reggel hat óra közötti nyitva tartást. A vita igencsak heves, és ez meglátszik az üggyel kapcsolatos online aktivitásban is.

Az Ynsight és a Ténygyár kutatása szerint az erzsébetvárosi szavazással kapcsolatos diskurzus a különböző Facebook-csoportokra és a hírportálok Facebook-oldalaira koncentrálódott. Az online térben az úgynevezett organikus említések – olyan bejegyzések, kommentek, amelyeket nem Facebookon megjelenő cikkek vagy csoportok aktivitása generált – száma jóval kevesebb volt a vizsgált időszakban: mindössze 1465 bejegyzés született, míg a különböző médiumok és közösségek Facebook-oldalain 26651 felhasználói véleményt osztottak meg (Hangsúlyos vizsgált csoportok és oldalak: Bulinegyed, Élhető Erzsébetváros, Civilek Erzsébetvárosért).

2017 augusztusában jelentek meg az első releváns bejegyzések, de a téma iránti figyelem október első hetében, a képviselő-testület október 3-i ülése után kezdett fokozódni. Az ülésen felvetődő, köztisztasággal és közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok, de még inkább a nyitvatartást korlátozó lehetséges szigorítás felkeltette a bulinegyed-rajongók és a haragosok érdeklődését is. Sőt, az online kommunikáció elemzéséből kiderül, hogy a közösségi médiára is kiterjedő vitában olyanok is reszt vettek, akiket közvetlenül nem érintene a szigorításokról hozott döntés.

Október végétől január elejéig lenyugodtak a kedélyek, a népszavazást viszonylag kevesen említették. Miután a választási bizottság a bulinegyed nyitvatartásáról szóló helyi népszavazás kiírásáról döntött, nagy mértékben megnövekedett a diskurzus volumene. A két markánsan elkülönülő táborra szakadt felhasználók legtöbbször az őket képviselő Facebook-csoportokban adtak hangot véleményüknek. A nyitvatartás korlátozását támogatók az Élhető Erzsébetváros csoporthoz csatlakoztak, míg az ellentábor az ebben az időszakban megalakult Bulinegyed csoportban foglalt állást. Meglehetősen agresszív viták alakultak ki, több esetben pedig kitiltás lett a vége, amikor a felhasználók a másik tábor csoportjában kommentáltak.

A témában megjelenő hivatalos diskurzus természetesen az online hírportálokra koncentrálódott.  A különböző médiumok cikkei általában mindkét oldal érveinek hangot adtak, bár egyes közéleti személyek nyíltan közölték az egyik vagy másik oldal támogatását. A különböző blogbejegyzések már kevésbé voltak semlegesek, inkább markánsan állást foglaltak, biztatva a bulinegyed ellen vagy mellett kampányolókat.

A vontakozó felhasználói bejegyzések túlnyomó többsége a Facebookon jelent meg, több mint 25 ezer komment született a vizsgált időszakban. Az online térben kialakult vitában két nagyobb Facebook csoport képviselte a két tábort: az Élhető Erzsébetváros jóval aktívabb volt, 24446-an kommentáltak, míg a Bulinegyedben csupán 318 bejegyzés született. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a Bulinegyed csoport csak 2018 januárjában elején jött létre, míg az Élhető Erzsébetváros már 2017 júniusa óta aktív. Az erzsébetvárosi csoport tagjai rossz tapasztalataikat vagy olyan érdekességeket és közérdekű információkat (mint például az alváshiány negatív következményeiről szóló blogposztot) osztanak meg, amivel alátámasztják a meggyőződésüket, hogy a bulinegyednek mennie kell.

A vita résztvevői és érveléseik

Mint látható, két fő csoport képviselői jelennek meg az online platformokon:

• a kerület lakóiból kialakult csoport tagjai, akik nyugodt és tiszta környezetet szeretnének,
• valamint a kerület bulizói, akik nem akarják elveszíteni a Budapest egyik legvonzóbb negyedét.

Kisebbségben vannak a nem érintett véleménynyilvánítók.

A két egymásnak feszülő tábor természetesen elfogultan látja a vele ellentétes véleményen lévőket, hamis motivációkat és hátsó szándékokat tulajdonít nekik: míg a bulinegyed megőrzéséért kampányolókat drogos és elzüllött fiataloknak állítják be, a szórakozóhelyek szabályozását szorgalmazókat hisztiző nyugdíjasoknak titulálják.

Ki akar egy kupleráj mellett gyereket nevelni? Ezt hallgatni egész nap? Drogosokat kerülgetni?

Ebből is látszik, hogy csak néhány nyugger elégedetlenkedik a helyzettel :)

Ugyanakkor mindkét oldal megfogalmaz racionális, kevésbé érzelemvezérelt érveket is. A bulinegyed támogatói a kerület Budapest turizmusában betöltött fontos szerepével érvelnek: sokak szerint a VII. kerületi szórakozóhelyek tették fel Budapestet a (buli)turizmus világtérképére és ennek köszönhetően az elmúlt pár évben több millió turista látogatott a fővárosba. Vagyis a szórakozóhelyek több ezer fiatalnak tudnak munkát biztosítani, amivel a főváros fejlődését is elősegítik.

Ezzel szemben a kerületi lakosokat irritálja a hétvégi – és nem ritkán a hétköznapi – bulik után maradt utcai dekoráció, a szemét és a hányás. A lakók nemcsak a tisztaság hiánya miatt panaszkodnak, frusztrációjukat az éjszaka állítólag megjelenő drogkereskedők és utcalány-futtatók okozta veszélyek és kellemetlenségek is tovább fokozzák, az éjszakai hangzavarról nem is beszélve. Őket a kerület turisztikai értéke sem hatja meg, szerintük Budapest profiljához nem illik a „hányóturizmus”.

A minősítgetéseken túl „megoldási” javaslatok is érkeztek a vitában mind a két oldalról. Habár a szélsőségesebb vonalat képviselők többségben voltak, a kompromisszum felé hajlók is megjelentek a beszélgetésben. Radikálisabb megoldásként olyan ötletek kerültek elő, mint a bulinegyeddel elégedetlen erzsébetvárosi lakók elköltözése a kerületből (hiszen úgyis jó áron tudnák eladni a lakásukat), az ellentábor pedig azt javasolta, hogy a bulinegyed költözzön olyan messzire amilyenre csak lehet, például Csillebércre. A kompromisszumra törekedő attitűdöt mutató felhasználók többnyire a hatékonyabb utcai takarítást és a nagyobb rendőri jelenlétet tartanák a mindenki számára kielégítő megoldásnak.

Az adatelemzés során kiderült, hogy a vitázó felek két dologban tulajdonképpen egyetértenek: az egyik, hogy az önkormányzat nem tett meg mindent az egészséges egyensúly fenntartásáért a kerület kettős szerepét tekintve (buli- és lakónegyed); a másik, hogy az igazi rendbontók nem mások, mint az angol legénybúcsús csoportok, akik azt hiszik, hogy itt mindent megtehetnek.

Szeretném hangsúlyozni továbbra is, mert némi fókuszvesztést érzek már megint, hogy az elsődleges probléma szerintem továbbra is az ÖNKORMÁNYZAT hozzáállása.

A bárok, vendéglátóhelyek, kocsmák jelenlegi kommunikációja, az, hogy végül ellenünk fordultak teljesen, és a lakókat látják ellenségnek, annak az eredménye, hogy az önkormányzat a szavazásra bocsátott kérdésével (nem tudom, hogy csak végtelenül ostoba, vagy ennyire aljas módon) kettéosztja a lakosságot, viszályt, veszekedést, gyűlöletet kelt egymás ellen.

Mint ahogy ez már szinte természetes és már-már elvárás Magyarországon, a politikai csatározás, pártpolitikai állásfoglalás sem maradhatott ki a vitából, sőt előkerült egy-egy összeesküvéselmélet is.

Van egy befektetői csoport, aki ezt nagyon-nagyon akarja! Annyi pénzük van már, mint a tenger, hát lakásokat, ingatlanokat vásárolnak és kiadják. Ezeket a lakásokat lehet a keresztlányom, keresztfiam, unokák, rokonok, nagybácsik, nagynénik stb. neveire megvenni…. egy 40 milliós lakás gyorsan visszahozza az árát… aztán ha valami beüt, még mindig el lehet adni…. A jó működéshez pedig kell valami, ami idevonzza a bérbevevőket… ez nem összeesküvés elmélet, hanem gyakorlat.

A közelgő választások miatt számos felhasználó fideszes szemfényvesztésnek látja a népszavazást, a pesszimistábbak pedig úgy gondolják, hogy ha meg is szavazzák a szórakozóhelyek nyitvatartásának korlátozását, akkor sem fog történni semmi, hiszen az befolyásos emberek hasznát csökkentené. Sokak számára pedig megválaszolatlan kérdés, hogyan lehet a közrendhez és a köztisztasághoz való jogról népszavazást tartani? Akárhogy is, a hétvégi voksolás eredménye hosszú távon változtathatja meg a budapesti éjszakai életet és nyilván újabb heves vitákat generál majd.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu