Tudomány

Újévi fogadalom: csak mozgással nem lehet fogyni

Az újév kezdetével sokan megfogadják: elkezdenek sportolni, hogy leadjanak pár kilót. Ám a kalóriamatek nem annyira egyszerű, hogy x kilométer futással y szelet sütit dolgozunk le.

Dicséretes, ha valaki elhatározza, hogy lead pár kilót, és ennek érdekében rendszeresen mozogni kezd. A történetnek azonban gyakran az a vége, hogy az ember nagy lelkesedéssel veti bele magát a sportolásba, majd ahogy telnek a hetek, és a testsúly sehogy se akar csökkenni, egyre csalódottabbá válik, és végül felhagy a mozgással.

Ami több szempontból is nagy hiba, ráadásul azon a téves feltevésen alapul, hogy a fogyáshoz elég elkezdeni sportolni, pedig valójában a táplálékbevitelt is csökkenteni kell. Ezt a tényt számos tudományos kutatás is alátámasztja, amelyek egyúttal abban is segíthetnek, hogy miként kombinálhatjuk sikeresen a mozgást a diétázással.

Az utolsó vadászó-gyűjtögetők

Az elhízás napjainkra világméretű problémává vált, aminek egy széles körben elterjedt vélemény szerint az a fő oka, hogy nem mozgunk eleget. Ezen elmélet igazolása érdekében kezdett kutatni 2009-ben Tanzániában Herman Pontzer, a Hunter College kutatója is.

A szakértő a bolygó egyik utolsó vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népcsoportját, a hadzákat tanulmányozta, és azt várta, hogy igazi kalóriaégető „gépeket” talál majd kutatóútján. A hadzák ugyanis az elkényelmesedett nyugati emberrel szemben napjaik javát mozgással töltik, hogy levadásszák, illetve összegyűjtsék a napi betevőt.

Forrás: Woodlouse/Flickr

Mivel a hadzák minden más eddig vizsgált népcsoportnál aktívabbak, Pontzer arra számított, hogy sokkal több kalóriát égetnek el egy átlagos nyugatinál. A kutatás során a szakértő és kollégái a vizsgált törzs tagjainak széndioxid-kibocsátását mérték, ami a legjobb módszer annak megállapítására, hogy mennyi energiát használ fel a test.

Legnagyobb meglepetésükre a hadzák energiafogyasztása semmivel sem volt nagyobb, mint egy átlagos amerikainak vagy európainak.

Ezt a fánkot majd holnap lefutom!

Pontzer szerint ennek több oka is lehet.

  1. Egyrészt, a napi energiafogyasztásból nemcsak a testmozgást, hanem a szervezet teljeskörű működését fedezzük, amit azonban gyakran nem veszünk figyelembe, amikor a kalóriákat számolgatjuk.
  2. A jelek szerint az elégetett kalóriák mennyisége közel sem függ annyira az életmódtól, mint ahogy azt korábban feltételezték.
  3. És persze az is lehetséges, hogy a hadzák energiafogyasztása azért is hasonló a nyugati emberéhez, mert amikor éppen nem mozognak, többet pihennek nálunk.

Bár az energiafogyasztás és a mozgás közti kapcsolat tisztázása még korántsem fejeződött be, Pontzer vizsgálatai arról tanúskodnak, hogy az a felfogás, miszerint az elégetett kalóriák mennyisége egyszerűen megnövelhető némi mozgás által, egyáltalán nem helytálló. Vagyis a rendszer nem úgy működik, hogy ha túl sok édességet ettünk, azt egy másnapi hosszabb edzéssel „lemozogjuk”.

Hogy a hadzák az azonos energiafogyasztás ellenére mégsem olyan túlsúlyosak, mint a nyugatiak, az a szakértők szerint egy dolognak köszönhető: kevesebbet esznek.

A kalóriamatek bonyolultabb

A hadzák vizsgálata csak egy azon kutatások közül, amelyek azt támasztják alá, hogy a mozgás önmagában nem elég a súlyvesztéshez. Hiába tömi a fitneszipar a fejünket a csodaszámba illő történetekkel a konditermekben elveszített kilókról, az objektív vizsgálatok másról mesélnek.

A kutatások szerint azok, akik sportolni kezdenek, de étkezési szokásaikon nem változtatnak, legfeljebb pár kilogrammot tudnak leadni. És a vizsgálatokból az is kiderül, hogy az elégetett kalóriák száma és a súlyvesztés között nem mutatható ki lineáris összefüggés.

Forrás: Thinkstock

Vagyis a testsúly szabályozása sokkal bonyolultabb annál a ma is sokat idézett módszernél, amit Max Wishnofsky 1958-ban dolgozott ki. A szakértő úgy számolta, hogy egy kilogramm emberi zsír nagyjából 7700 kalóriának felel meg. Ami szerinte azt jelenti, hogy ha napi 600 kalóriával csökkentjük a táplálékbevitelt, vagy ennyivel több energiát égetünk el, egy hét alatt fél kilogrammot fogyhatunk.

A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a szervezet működése nem ennyire egyszerű. Egy összetett energia-egyensúlyú, jól alkalmazkodó rendszerről van szó, amelyben egy tényező módosítása változások sorát indítja be.

Mire megy el a bevitt energia?

Abban, hogy a testmozgás önmagában nem jó fogyókúra, jelentős szerepet játszik az, hogy a sportolás közben felhasznált energiamennyiség csak töredéke a szervezet teljes energiafogyasztásának. A vizsgálatok alapján a profi sportolóktól eltekintve az energiafelhasználásnak csak 10–30 százalékát teszi ki a mozgásra fordított energia.

A szervezet teljes energiamérlege három dologtól függ:

  • hogy mekkora az anyagcserénk alapsebessége, vagyis mennyit fogyaszt testünk nyugalmi állapotban,
  • hogy mennyi energiába kerül lebontani a bevitt táplálékot,
  • hogy mennyit mozgunk.

Az alapanyagcsere felett nincs hatalmunk, pedig az átlagemberben ez emészti fel a teljes felhasznált energiamennyiség 60–80 százalékát. Az emésztés nagyjából 10 százalékért felel, ami azt jelenti, hogy a fizikai aktivitásra 10–30 százalék jut. Az aktivistásnak a tényleges sportolás csak töredéke lesz, hiszen ebben mindenféle mozgás benne van.

Az tehát, hogy a teljes energiabevitelből (vagyis a megevett ételekből) mennyi használódik el, mozgással csak nagyon kis mértékben befolyásolható.

Mennyi súlyt veszíthetünk mozgással?

Hogy pontosan mennyi lesz az a kevéske testsúly, amit csak mozgással leadhatunk, azt több dolog is befolyásolhatja. Egy 90 kilogrammos férfi heti négyszeri, egy órás futással, 30 nap alatt nagyjából két kilót adhat le.

De ennyit is csak akkor, ha a táplálékbevitelén nem változtat, vagyis nem kezd többet enni és pihenni, mert „megérdemli”. Mivel azonban a mozgás éhesebbé tesz, gyakran megesik az is, hogy a sportolással fogyni vágyó többet eszik meg, mint amennyit előtte lemozgott.

Egy 2009-es vizsgálat szerint a legtöbben edzés után többet esznek, mint amennyit mozgás nélkül táplálkoznának. Ennek részben az az oka, hogy hogy éhesebbek. Másrészt pedig az, hogy azt hiszik, több kalóriát égettek el a ténylegesnél.

Ez egyébként is nagyon elterjedt probléma, amelyet a kalóriaszámlálást középpontba állító fitneszpántok és okosórák csak súlyosbítanak. Egyrészt azért, mert általában pontatlanok, másrészt pedig azért, mert ahogy már említettük, a dolog nem úgy működik, hogy a lemozgott kalóriák egyszerűen leadott kilókra válthatók át.

Ha játékos az edzés, duplaannyit mozgunk
A viselhető, pulzusmérő kütyükkel együtt kapunk egy közösséget is. A közös edzés és versengés pedig motiváló erejű.

Az edzés során elégetett energiát nagyon könnyű visszavinni a szervezetbe, ha nem figyelünk, mit és mennyit eszünk. Fogyás tekintetében például egy szelet pizza elfogyasztásával semmissé tehetjük egy órányi edzés hatásait.

És persze az is probléma, hogy sokan lelassítanak a mozgást követően, így az edzés után kevesebb energiát égetnek, mint egyébként tennék. Mondjuk a futásból hazatérve inkább a liftet választják a lépcsőzés helyett, amivel máris kompenzálnak, ami a napi energiafogyasztást illeti.

A testünk is ellenünk van

Még nagyobb gond azonban, ami a remélt súlyvesztést illeti, hogy rendszeres mozgás esetén a vizsgálatok alapján anyagcserénk működése is megváltozik. Minden bizonnyal önvédelmi célból testünk energiát kezd spórolni, hogy ellensúlyozza a lemozgott kalóriákat.

Egy 1994-es kutatás során a résztvevők három hónapon napi két órát bicikliztek, miközben kalóriabevitelük állandó volt. Ez idő alatt átlagosan mindössze 5 kilogrammot fogytak.

Ráadásul naponta 22 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint amit a kutatók előzetesen vártak volna. Amire az a legvalószínűbb magyarázat, hogy az alanyok alapanyagcseréje lelassult.

Forrás: Pexels

Ezt egy frissebb, 2016-ban megjelent vizsgálat is igazolta: a résztvevők a rendszeres edzések megkezdése után átlagosan 500 kalóriával kevesebbet égettek el naponta, mint amennyit a szakértők előzetesen vártak.

A mozgás nyomán megfigyelt mérsékelt súlyvesztés hátterében továbbá az is állhat, hogy hiába mozgunk többet, egy bizonyos ponton túl a napi elégetett energiamennyiség nem fog növekedni. Aminek szintén abban lehet szerepe, hogy szervezetünk így próbálja biztosítani saját túlélését.

Akkor hogyan lehet tényleg lefogyni?

Ahhoz tehát, hogy egy-két kilónál többet adjunk le, nem elég mozogni. Egy jelenleg is folyó, több mint 10 ezer ember részvételével zajló amerikai vizsgálat eredményei alapján azok, akik tartósan képesek voltak súlyt veszíteni, három dolgot tesznek meg:

  1. Hetente ráállnak a mérlegre.
  2. Korlátozzák a bevitt kalóriák mennyiségét, és kerülik a magas zsírtartalmú ételeket.
  3. Rendszeresen mozognak.

A tartós fogyás megvalósításához ugyanis nem elég elveszíteni a kilókat, arra is vigyázni kell, hogy azokat ne szedjük újra magunkra. Ehhez pedig alapvető életmódbeli változtatásokra van szükség. Ezért fontos, hogy lehetőleg olyan diétát dolgozzunk ki magunk számára, amelyet azt követően is kényelmesen tartani tudunk, hogy elértük a kívánt testsúlyt.

Amiben viszont már a rendszeres mozgás is sokat segíthet. Mert míg a sportolás önmagában nem fogyaszt, a vizsgálatok szerint a testsúlyt megtartását kifejezetten elősegíti.

Sportolni tudni kell: így lesz hasznos és egészséges az edzés
A rendszeres testmozgás a betegségek megelőzése és kezelése során is fontos, de egyáltalán nem mindegy, hogyan vágunk bele az edzésbe.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy bár csak edzéssel az előzőleg felsorolt okok miatt nem lehet lefogyni, a testmozgásnak rengeteg jótékony egészségügyi hatása van az érrendszertől kezdve az agyműködésig mindenre.

A mozgással tehát nem járhatunk rosszul, de fontos, hogy ne szegje kedvünket, ha közben alig fogyunk. Testünknek ettől még nagyon jót tesz az edzés, ha pedig pár kilót is leadnánk, tegyük azt, amit a hadzák: együnk kevesebbet.

(Kiemelt fotó: Pexels)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik