Valami nagyon furcsa dolog történik a Magyarországnak szánt uniós pénzek körül. A kormányzat azt szereti hangoztatni, hogy rohamtempóban hívja le a pénzeket az ország, mégis viszonylag kevés nyertes kapott is pénzt, de ami még aggasztóbb, hogy valójában az Európai Unió még ennél is kevesebb forrást utalt hazánknak.
Ez a kép rajzolódik ki az alapján, amit a Portfolio.hu tudott meg uniós szakértőkkel, tisztségviselőkkel beszélgetve.
A kormány valójában játszik a szavakkal, és kihasználja azt, hogy a bonyolult rendszert sokan nem is értik. Ezért mondhatja azt mások mellett Lázár János, uniós forrásokért felelős, egyben a Miniszterelnökséget is vezető miniszter, hogy éllovasi vagyunk az uniós források lekötésének. Ez önmagában igaz is: az EU-ban Magyarországon a legmagasabb, 67 százalékos a 7 évre szóló (2013-2020 közötti) EU-pénzek nyertes projektekkel való lekötése. Igen ám, de ennek csak az egyharmadát utalták ki a nyerteseknek, ami részben azt jelenti, hogy technikailag történt meg a pénzutalás, valójában az egyik, állam által kezelt számláról átkerült a pénz az államkincstár által kezelt másik számlára. Másrészt pedig a kifizetett pénzek nagy része előleg csupán, ráadásul állami projektekre akár a megítélt támogatás 100 százalékát is ki lehet fizetni előlegként, tehát még teljesítés előtt.
Az Európai Unió azonban csak akkor utal pénzt Magyarországra, ha a magyar hatóságok teljesítés alapú számlát nyújtanak be az EU felé. És itt nagyon le van maradva Magyarország, ugyanis alig (3,7 százaléknyi részre) küldött ki ilyen számlát Brüsszelhez a magyar fél. És hogy miért? Alighanem félelemből. Ugyanis új szabály van érvényben, ha az EU a benyújtott számla által érintett projektnél valami szabálytalanságra bukkan, akkor úgynevezett nettó korrekciót alkalmazhat, a pénz egy részét visszafizetteti, és az így visszakért pénzt – szemben a korábbi, 2007-2013-as ciklussal) nem lehet másik projekttel mégis Magyarországon tartani, a forrás elvész. Szóval ilyesmitől tarthatnak a magyar hatóságok.