Közélet

Százmilliók helyett alig tizenegy milliót hajtottak be a kocsmaadóból

A romkocsmaadónak is becézett Rogán Antal-féle indítványt az Országgyűlés még 2013 nyarán fogadta el, és a jogszabály augusztus 1-jén lépett életbe. Eszerint az éjszaka is nyitva tartó, alkoholt árusító üzletek – legfeljebb – 20 forintot kötelesek fizetni minden vendég után, minden éjszakai nyitvatartási napon. (A számítás annyival bonyolultabb, hogy az összeg nem haladhatja meg az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át.)

A befolyt pénzből az önkormányzat pedig a vendéglátóhelyek közvetve vagy közvetlenül okozott köztisztasági és közbiztonsági feladatait finanszírozhatja. Mielőtt még hatályba lépett volna a szabályozás, százmilliós bevételekről lehetett olvasni, de az elmúlt évek adatai alapján egyáltalán nem sikerült hozni a várt számokat.

Egészen pontosan Erzsébetváros 2016-ban mindössze 10 millió 971 ezer forintot tudott begyűjteni az éjfél után is nyitva tartó helyektől. 

Az önkormányzattól kikértük az adatokat arról, hogy hány hely fizet, illetve mennyibe került a kerületnek a köztisztasági és közbiztonsági feladatok ellátása, ám a számokat ömlesztve kaptuk meg, nem derült ki, hogy összesen hány vendéglátóhely működik éjfél után, és ki fizet felügyeleti díjat.

A VII. kerületben több száz vendéglátós áll le a munkával, hogy megmentsék a bulinegyedet
A lakók mellett a szórakozóhelyek is kiállnak az érdekeik mellett. Nem akarnak éjfélkor bezárni, viszont élhetőbbé tennék a környéket.

Csak Belső-Erzsébetvárosban több mint 400 kocsmát emlegetnek, ehhez képest 2015-ben 6 millió 913 ezer folyt be, 2016-ban kevesebb mint 11 millió, és az utolsó negyedév adatai alapján ez idén sem lesz sokkal több.

Miközben a bulinegyed története csúcsán van, a VII. kerületi önkormányzat július 31-ig alig több mint 7 millió (7 millió 114 ezer forint) forintot szedett be a vendéglátóhelyektől. 

A felügyeleti díj – ami elvileg Belső-Erzsébetváros biztonsági és tisztasági költségeit fedezné – így szinte semmire se elég. A kerület gépi és kézi takarításának költségei folyamatosan nőnek, százmilliós nagyságrendről beszélhetünk. 2015-ben Erzsébetváros 239 millió 794 ezret fordított a tisztaságra, 2016-ban pedig 291 millió 617 ezret. Július 31-ig összesen 109 millió 182 ezer ment el ezekre a feladatokra.

A kapott táblázatból az is kiderül, hogy 2015-ben és 2016-ban a kerület még optimista volt, többet várt a felügyeleti díj rendszerétől. A fent leírt takarítási kiadásokból többlettakarításra 50 milliót fizettek volna a befolyt felügyeleti díjból 2015-ben és 2016-ban is, és csak 2017-re látta be az önkormányzat, hogy jóval kevesebbel számolhat.

Idén mindössze 10 millió forintos felügyeleti díjra számítanak a bulinegyed és a kerület kocsmáitól.

A romok eltakarítása jelenti a nagyobb költséget, de a kocsmaadóból járőrszolgálatra és zajkommandóra is kéne maradnia. A VII. kerület 2016-ban például 27 milliót tervezett elkölteni a közbiztonsági feladatokra, és olyan jól lőtte be az összeget, hogy az adatigénylés alapján

26 millió 999 ezer forintnál sikerült megállnia. 

Mivel 2017. július 31-ig kaphattuk meg az adatokat, az még kérdés, az idén mekkora lesz a járőrszolgálatra fordított összeg. Annál is inkább, mivel a kerület június 1-től kötött szerződést a Valton-Sec Kft-vel szeptember 17-ig majdnem 22 millió forint értékben. A valtonosok fogadták a lakossági panaszokat, és igyekeztek rendet tartani a bulinegyed legforgalmasabb területein csütörtök estétől vasárnap hajnalig.

Több mint húszmillióért védik a valtonosok a bulinegyedet
Szeptember 17-ig védi a Fidesz kedvenc biztonsági szolgálata Belső-Erzsébetváros legforgalmasabb részeit.

Az önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan 27 milliós járőrszolgálati költségekre számít, eddig nem egész 6 és fél milliót költötték, de azt nem tudjuk, hogy ebben benne van-e a valtonosok bére.

Rákérdeztünk az önkormányzatnál, de egyelőre nem kaptunk választ, ahogy arra sem, pontosan mi alapján szedik be felügyeleti díjat.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

Ajánlott videó

Olvasói sztorik