Az európai muszlimok bíznak az európai demokráciában

Az Európai Unióban (EU) élő muzulmánok túlnyomó többsége nagyfokú bizalommal rendelkezik az európai demokratikus intézmények iránt, annak ellenére, hogy jelentős megkülönböztetést és zaklatást tapasztalnak a hatóságok és a többségi társadalom részéről – közölte friss jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön.

Michael O’Flaherty, az unió bécsi székhelyű alapjogi ügynökségének igazgatója kijelentette, a felmérés eredménye ellentmond annak az állításnak, hogy a muszlimok nem integrálódnak az európai társadalmakba. Épp ellenkezőleg, körükben a demokratikus intézményekbe vetett bizalom magasabb, mint a lakosság nagy részében általában – mondta.

Tizenöt uniós tagállamában, több mint 10 500 muzulmán bevándorló és az Európában született muszlim vallású fiatal megkérdezésével rögzített felmérés szerint az unióban élő muzulmánokat folyamatosan érő diszkrimináció és az ellenük gyűlöletből elkövetett bűncselekmények akadályozzák a beilleszkedésüket, és csökkentik a munkába állásuk esélyeit, amely úgy az egyén, mint egész közösségek elidegenítésének kockázatával és veszélyes következményekkel jár.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a felméréssel kapcsolatban kijelentette, az uniós bizottság nem enged teret a muszlim állampolgárokat érő intoleranciának. Ez ellentétes az európai értékekkel és a törvényekkel.

Vera Jourová igazságügyi biztos szerint a jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a muszlimokkal szembeni megkülönböztetés túlságosan elterjedt Európában, különösen a muzulmán nők előtt álló kihívások adnak okot aggodalomra. Európai, nemzeti és helyi hatóságok és intézmények feladata, hogy a megkülönböztetés ellen hozott intézkedéseknek érvényt szerezzenek, és hogy a muszlim közösség bízhasson a rendőrségben – közölte a biztos.

Az alapjogi ügynökség jelentése szerint a megkérdezett muzulmán válaszadók 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szorosan kötődik ahhoz az országhoz, ahol él. A munkát keresők 31 százaléka élt ált hátrányos megkülönböztetést az elmúlt öt évben. A válaszadók 42 százaléka szerint a rendőrség bevándorló vagy etnikai hátterük miatt igazoltatták őket.

A jelentés ezek megelőzése érdekében a megkülönböztetés elleni jogszabályok megsértése esetén hatékony szankciókat javasol, a rendőrségbe vetett bizalom megerősítését célzó tájékoztatás szükségességét hangsúlyozza és a muszlimok részvételének növelését a döntéshozatali folyamatokban.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az EU független testülete, amely az alapvető jogokkal kapcsolatban nyújt szakértői tanácsadást az uniós intézmények és a tagállamok számára.