Tudomány

5,7 millió éves krétai lábnyomok írhatják át az emberi evolúció történetét

Olyan lábnyomokat fedeztek fel Krétán, melyek megváltoztathatják az emberi evolúcióról kialakított képet. Az ember lábnyomára emlékeztető maradványok 5,7 millió évesek - a kutatók korábban úgy vélték, ekkoriban felmenőink még Afrikában éltek.

Mióta megtalálták az első Australopithecus-kövületeket, a szakértők úgy hitték, hogy az emberiség gyökerei Afrikából erednek. Az újabb dél- és kelet-afrikai leletek – például a 3,7 millió éves tanzániai Laetoli lábnyomok – pedig megerősítették azt az elképzelést, hogy távoli őseink sokáig elszigetelten a kontinensen maradtak. Az új, krétai felfedezés azonban alaposan megváltoztathatja a korábbi hipotéziseket.

Az emberi láb, és különösen az ujjak igen jellegzetes nyomot hagynak. Közeli rokonaink, az emberszabású majmok talpai inkább az emberi kézre emlékeztetnek. A Laetoli lábnyomok – melyeket az Australopithecusoknak tulajdonítanak – ugyan hasonlítanak a mi lábnyomunkra, a maradványokat kialakító állat sarka ugyanakkor keskenyebb, talpa pedig kevésbé ívelt volt.

A nyugat-krétai Trakhilosznál azonosított nyomok viszont egyértelműen emberszerűek.

A nagylábujj például méretében, formájában és pozíciójában is hasonlít a miénkre. A szakértők szerint nem kérdéses, hogy a leletek egy korai emberféléhez tartoztak, amely a Laetoli lábnyomot hagyó lénynél primitívebb lehetett.

Per Ahlberg, az Uppsala Egyetem munkatársa és a kutatócsapat tagja szerint az új nyomok különlegessége a koruk és a lelőhelyük. Az 5,7 millió éves rejtélyes állat később élt, mint a legkorábbi ismert emberféle, ugyanakkor jóval korábbi, mint a majomszerű lábnyomot hagyó Ardipithecus ramidus. A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy az emberek felmenői jóval korábban hagyták el Afrikát, mint eddig hittük.

Abban a korszakban, amikor a trakhiloszi lábnyomok létrejöttek, a Szahara még nem létezett, a szavanna pedig Észak-Afrikától a Kelet-Mediterráneumig terjedt. Ekkoriban Kréta még nem vált le a görög szárazföldtől. Ennek ellenére mégis meglepő, hogy ősi rokonaink milyen messzire jutottak.

Per Ahlberg úgy véli, felfedezésük nagy vitát fog kavarni a tudományos körökben.

(Phys.org)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik