Pangás. Talán ez a szó jellemzi a legjobban az ifjúsági pártpolitikát. A Magyar Nemzet mérte fel még júniusban, hogy megcsappant a pártok ifjúsági szervezeteibe jelentkezők száma, ráadásul pár monstrum kivételével (mint a Fidelitas vagy a Jobbik IT) nincs is túl sok tagjuk (lásd keretes írásunkat). Az adatok fölkeltették az érdeklődésünket, és egy praktikus módját választottuk az utánajárásnak:
Kronológiai sorrendben a következő szervezetek sátrait, helyszíneit kerestük fel, a következő tisztviselőkkel beszélgettünk:
- Ifjú Demokraták (azaz IDE, a DK ifjúsági szervezete) – Körmendi István elnök,
- Lehet Más a Jövő (LMP) – Pitz Dániel elnökségi tag,
- Societas (MSZP) – Kelemen László választmányi elnök,
- Liberális Fiatalok Társasága (azaz LiFT; Liberálisok) – Nagy Károly elnökségi tag,
- Jobbik Ifjúsági Tagozat (IT) – Farkas Gergely elnök,
- Fidelitas (Fidesz) – Böröcz László elnök.
Szerettük volna a szintén jelen lévő Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a KDNP szervezete) valamely tagját is megszólaltatni, de többszöri ígéret és kétórás várakozás után sem érkezett meg az egyetlen ember, aki nyilatkozhat, Nacsa Lőrinc elnök. Még egy érdekesség: a kisebb pártok se ifiszervezetekkel, se önállóan nem jelentek meg, így nem találtuk nyomát az Együttnek, Párbeszédnek, a kétfarkúaknak vagy épp a fiatal bázissal rendelkező Momentumnak sem (tény, ők saját fesztivált alapítottak).
Alapvetően ugyanazokat a kérdéseket tettük fel a fiatal politikusoknak: érzékelik-e, hogy a fiatalok eltávolodtak a (párt)politikától, tetten érhető-e ez a taglétszámuk bővülésében, mi lehet a taszítás oka, ki a felelős az apolitikus ifjakért, mit lehet tenni a jelenség ellen, van-e karrierlehetőség, átjárás az ifjúsági szervezet és az anyapárt között, mik az egyéni karriersztorik, illetve milyen a viszonyuk az ifjúsági szervezeteknek egymáshoz.
Taszítja az ifjút a politika?
A DK-s ifi Körmendi István mindjárt egy külföldi példával kezdte: édesanyjáék Norvégiában élnek, szerinte „ott a politika óriási buli a fiatalok körében”. Magyarországon épp ennek ellenkezőjét érezni, bár néhány párttag, így az ifjú LMP-s is arról beszél, hogy náluk igenis nagy az érdeklődés itt, az EFOTT-on. Pitz persze megjegyezte némi öniróniával:
Sok olyan érdeklődő van, aki csak betántorog hozzánk részegen és jó bulinak tartja, hogy kitölti és kap valami ajándékot.
A liberális Nagy rossznak látja a helyzetet, sőt szerinte az idősebbek is apolitizáltak lettek, a rendszerváltás óta rengeteg ember kiábrándult a politikából. Érdekes megállapítást a jobboldali szervezetek vezetői tettek: Farkas és Böröcz is azt mondta, sose volt jellemző a fiatalokra a túlzott közéleti érdeklődés. Farkas mindenesetre lát visszaesést ehhez képest is. Azt kiemelte, a Fidesz által sulykolt néppártosodási kudarc és alapszervezetek feloszlása nem létezik, vagy legalábbis csak kicsiben, és az IT-t sem érinti, nem estek vissza a jelentkezések.
Ugyanilyen optimista volt a Fidelitast vezető Böröcz is, aki szerint ők az egész régió legnépszerűbb ifjúsági szervezete jelenleg. Ennek ellenére azért ő is érzi, hogy taszítja kissé a fiatalokat a politika. Mindenesetre az első választók mindig aktívabbak, aztán pár évig csökken a lelkesedésük.
Mi éreznek ebből az ifiszervezetek?
A legtöbb szervezet természetesen optimizmussal közölte, hogy érzik a fiatalok elfordulását, de persze náluk nincs gond, boldog-boldogtalan be akar lépni hozzájuk. A siheder LMP-sek gyűjtőszervezete volt az egyik legoptimistább, tőlük azt hallottuk, a Jobbik IT mellett ők a legnépszerűbb párt a fiatalok körében. Amúgy a Societas és a Jobbik IT standja után valóban náluk fordult meg szemre a legtöbb gimis és egyetemista.
A Societas is optimista: szerintük míg más ifjúsági szervezetek panaszkodnak, nekik nincs okuk erre, hetente alakulnak új alapszervezeteik, most nagyjából 100 van, Mányban alakult a legújabb. A Jobbik IT még kevésbé érzékeli a visszaesést: „mi a többi párt ifjúsági szervezetéhez képest jobban állunk” – magyarázta Farkas. Ennek oka a net: tudatosan használják a kezdetek óta, mivel a fiatalok már nem napilapokból vagy a tévéből tájékozódnak. Előnyük, hogy Farkas országgyűlési képviselő is, be tudja vinni a generációs problémákat a parlamentbe.
A Fidelitasnak nincs gondja úgy sem, hogy ők mégis csak a kormánypárt ifjúsági szervezete. Böröcz szerint persze valami ellen lázadni könnyebb, pozitív dolgokat mondani, csinálni nehezebb. A szervezet kényes ügyeiről, például a nógrádi dadogásról azt mondta, „az hibázik, aki dolgozik”. Ez egy három napig tartó hír, amit felfújtak az ellenfeleik. Hozzátette,
ha valaki szívből-lélekből csinálja ezt, az úgyis hibázik előbb-utóbb, azt nem tudod elkerülni.
Ki és mi a hibás?
Beszélgetőpartnereink közül többen egyetértettek abban, hogy a felelősség együtt terheli a magyar elitet és történelmet. Az ifjú DK-s Körmendi szerint már a szocializmus is „nagyon apolitikus társadalmat alakított ki”, a rendszerváltáskor mozgolódtak a fiatalok (lásd a Fidesz történetét), de az azóta eltelt 27 év „nem teljesen volt sikersztori”. Nagy szerint a szocializmus után hitték az emberek, hogy a jólét egyik napról a másikra jön, de ez nem valósult meg. Ráadásul a mai magyar politika csak sárdobálásból áll. Az LMP-s Pitz is ezt a narratívát erősíti: aki értelmiségi fiatal, az már elmenekült innen, ami nem kizárólag a Fidesz, sem az MSZP bűne.
A societasos Kelemen szerint sem kalandvágyból mennek külföldre a fiatalok, „kőkemény megélhetési problémák vannak”. Ennek egyik oka az is, hogy hét éve nem emelte a kormány az ösztöndíjakat (ezt a problémát a HÖOK is zászlajára tűzte), ezért a hallgatók nem a tanulásra, hanem a megélhetésre, munkára kell koncentráljanak. A magyar oktatás pedig alapjaiban rossz, „nem halat fogni tanítja meg az éhes embert, hanem halat ad neki” – bonyolódik bele Kelemen.
A Fideszt is elővette, mert szerinte a kormányba zömében idősebb pártkatonák kerülnek be. Aki most már fidelitasos lesz, csak a várható juttatások miatt lép be. Szerinte „a Fidelitas kiüresedett”, aki kompetens volt ott, azt „bezsuppolták az államigazgatásba”, nem gondoskodtak utánpótlásról. Aki most a Fidelitas környékére megy, pusztán valamilyen kormányzati karrierlehetőséget keres.
Van megoldás?
Gyurcsány Ferenc „mindent megtett azért, hogy fiatalok kerüljenek” a kormányba, csak meg kell nézni az akkori miniszterek, államtitkárok sorát – magyarázta az ifjú DK-s Körmendi, mi lehet a megoldás a jövőben is. Persze az EFOTT-on nem szabad túl nagy elvárásokat támasztani:
Egy fesztiválon a fiatalok elsősorban azért fognak idejönni, mert ajándékot adsz nekik.
A Lehet Más a Jövő az LMP programjaihoz csatlakozik, beszálltak a Paks II elleni kampányba is. Megkeresik az ifjúság problémáit, például hogy miért mennek külföldre és hogy boldogulhatnak itthon. Két nap alatt 200 kérdőívet kitöltettek fiatalokkal, természetesen ajándékokért cserébe. Ők abban bíznak, hogy az LMP friss és hiteles párt, „mert nemrég alakultunk, nincsenek korrupciós ügyeink, nem áll mögöttünk oligarcha”.
A societasos Kelemen szerint ők azért lehetnek vonzóak, mert „az induló Facebook” atmoszféráját igyekszenek megteremteni, ami egy kis közösség volt, ahova jó tartozni. „Jó közösség, jó programokkal és jó politikát viszünk” – tette hozzá. Adott egy jó pontot a Jobbik IT-nek is, amely – bár szerinte a Societast másolva – jó módszerekkel, imázzsal csábítja magához a fiatalokat.
A LiFT is kitalált egy módszert a fiatalok magához édesgetésére: legyen legális a fű! Az ötletüket már a Fodor Gábor alapította anyapárt is átvette. A lépés tudatosan célozza a fiatalokat, Nagy idézett egy közvélemény-kutatást is, miszerint 1,8 millió magyar támogatja a diskurzust a kérdésben, be is adnak majd népszavazási kérdéseket a kannabiszról.
A Jobbik IT-nél abban reménykednek, hogy a választások majd a politika felé fordítják a fiatalokat, egyfajta felhajtóerő lesz ez. Böröcz a Fidelitas ötletét hozta fel mentőövnek: igenis be kell engedni a pártokat az egyetemekre, ez nyugaton simán működik, Ausztriában a HÖK-ös választásokon is részt vesznek. A fiatalok csak így tanulhatják meg a demokráciatudatosságot. Hogy ez miért szül most ellenérzéseket? A válasza a szocializmus és a berögződött félelmek:
A rendszerváltásig gyakorlatilag egypártrendszer volt: volt a kommunista párt és a KISZ, ők mindenhol bent voltak a munkahelyeken és az egyetemeken.
A Fidelitas azzal csábít, hogy közösségként is működik, rengeteg programot szerveznek: szabadegyetemet, jótékonysági akciót, szemétgyűjtést. Akit kicsit érdekel a politika, beszélne politikusokkal kötetlen formában, az megtalálja őket (ez igaz volt, látogatásunkkor ott volt Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető is, kérdeztük is őt, lásd keretesünket).
Van átjárás az anyapártba?
„Mi itt a DK-ban semmit nem kapunk, egyvalamit kapunk, elképesztő nagy megbecsülést, figyelmet, odaadást” – lelkesedett Körmendi, aki szerint náluk bizony van átjárás. Ő maga a következő tisztújításon akar pályázni az elnökségre. Az LMP-be is be lehet jutni az LMJ-ből: Ungár Péter is az ifjúsági tagozatból indult, sőt egyéni választókörzetben is állíthatnak majd jelöltet az ifisták.
A Liberálisoknál is lehetséges az átjárás, Nagy például a budapesti választmány tagja az ifjúsági pozíciója mellett. Most volt tisztújítás az anyapártban, ahol Sermer Ádám ügyvivő lett, ő volt az eddigi LiFT-elnök. A Jobbiknál a legérdekesebb talán a sztori (a mostani Momentumra emlékeztet): a Jobbik eleve egy ifjúsági hallgatói szervezetből jött létre, így sokáig értelmetlen volt ifitagozatot fenntartaniuk. Az csak 2011-ben alakult meg, ezért fordulhatott elő a fordított mozgás: Farkas 2003 óta jobbikos, de az IT-t 2013 óta vezeti.
A te történeted
Érdekesek a megkérdezett fiatal politikusok életútjai is a politika irányába. A DK-s (pontosabban IDE-s) Körmendi az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatából találta meg az utat Gyurcsányékhoz. Ott ugyanis sikerült leváltani a Fidelitas felé húzó HÖK-ös vezetést, Körmendi azt gondolta, miért ne menne ez a nagypolitikában is. A HÖK amúgy szerinte is reformra szorul, alig elszámoltatható, a fiatalok ezt látják, már ez is taszítja őket, nem csak a pártpolitika.
Pitz azt mesélte, majdnem külföldön kötött ki, sőt ez még nem is kizárt nála. Őt az akkor még LMP-s Schiffer András parlamenti beszédei rántották be a pártba, amúgy online keresték meg, elment egy beszélgetésre és már be is lépett. Kelement még könnyebben befűzték a szocik, már 15 évesen csatlakozott (2008-ban), meglehetősen marxista-dialektikus materialista szellemtörténeti alapokon:
Az emberben felmerült, hogy voltak a nemes urak és voltak a jobbágyok, és ez milyen igazságtalan.
Kelement még jobban bemágnesezte a politika, amikor látta a tévében a 2006 őszi tévészékház-ostromot, amit ráadásul egy olyan családnál élt át, ahol az anya az MTV-nél dolgozott, és az ostrom miatt az épületben ragadt, mindenki a körmét rágta, hogy épségben hazatérjen. Gyurcsányt sohase kedvelte, épp a távozása idején és okán lépett be a Societas után az MSZP-be is. Nagyot is mindig érdekelte a politika, a közösség formálása. Azért a liberálisokhoz ment, mert nyitott csapat és ez a párt közvetíti hitelesen az ő értékeit.
A keceli Farkas a szoci Kelemenhez hasonlóan kamaszként került a politika örvényébe, nagyon érdekelte a történelem, Magyar Nemzetet olvasott, majd 2003-ban elkezdte segíteni a Jobbikot. Szimpatikus volt neki a Jobbik értékrendje, elment egy kecskeméti előadásra, jelezte, hogy segítene nekik. Aztán „végigjártam a szamárlétrát”, megalapította a keceli szervezetet. Felkerült Budapestre, ott felkéréseket kapott tisztségekre, volt Vona Gábor elnöki kabinetvezetője is.
Böröcznek pedig a családi környezet volt olyan, hogy otthon fontos volt a közélet, a bátyja is volt Fidelitas-tag. Általa lépett be ő maga is a 2000-es évek elején.
Veszedelmes viszonyok?
„Ha átvesszük a nagypolitikai pártjainak stílusát, kinyírjuk egymást” – indokolta Körmendi, miért is próbál az IDE jó viszonyt fenntartani a többi ifiszervezettel, akár a kormánypártiakkal is. Több megszólaltatott vezető is azt mondta nekünk, nem olyan mélyek a lövészárkok a fiatalok szervezetei között, mint a nagyoknál. Pitz szerint az LMP-sek róbálnak kommunikálni a többi párttal, az ellenzékiekkel meg is találják a közös pontokat. Még a Jobbik is eljön vitázni velük, de a Fidelitas és az IKSZ mindig elzárkózik. A fiatal liberálisok ellenben jó tapasztalatokat szereztek, még a kormánypárti szervezetekkel is, eljönnek a vitáikra, rendszeres velük is a kapcsolat.
Az a jó az ifjúsági szervezetekben, hogy itt nincs meg a szereplőkben az a sértettség, ami sokszor a felnőtt szervezetekben van
– fogalmazott Nagy. Farkas szavaiból azonban érezni lehetett némi durcát. Szerinte a pártok ifijeivel valóban konfliktusmentesebbek a kapcsolatok, korosztályilag is közelebb vannak egymáshoz. De sajnálja, hogy a kormánypárti szervezetek „olyan mélységeket értek el, ami kicsit nehezíti ezt a jó viszonyt” (utalt a fidelitasos Simicska-ellenes hadjáratra).
A Societas is jó viszonyt lát a szervezetek között, annyira, hogy Kelemen szerint a fidelitasosok csomó időt töltöttek a szocik sátránál, ahol amúgy végig durva sorok kígyóztak lemosható tetoválásokért. Persze Kelemen szerint van a Fidelitasnak egy hendikeppje:
Nehéz lesz az EFOTT-on Soros Györggyel meggyőzni a fiatalokat.
Az emlegetett szervezet feje, Böröcz azt mondta, ugyan kevesebb az interakció az ifjúsági pártok között, de valóban le tudnak ülni, tudnak vitázni. Ha pártok lennének az EFOTT-on, ugyanúgy működne a dolog. Szerinte az a fontos, hogy az ember ne mindig a politikai aspektuson keresztül nézze a dolgokat, hanem tudjon beszélni.
