A Kecskeméti Járásbíróság pénteken rágalmazás és becsületsértés miatt ítélt el két MSZP-s politikust, mert 2014-ben egy sajtótájékoztatón, valamint honlapjukon a Kereszténydemokrata Néppárt korábbi országgyűlési képviselője, Varga László „személyére nézve valótlan és sértő kijelentéseket tettek”.
Király József, a szocialisták Bács-Kiskun megyei elnöke és Riczu Péter városi alelnök – kérdőjeles megfogalmazásban – azzal gyanúsította meg Vargát, a református egyház nyugalmazott lelkészét, hogy „állampárti besúgó volt”.
Az MSZP-sek azért vették elő a politikus körül évek óta lappangó történetet, mert 2014-ben ő lett a Matolcsy György jegybankelnök által megálmodott kecskeméti egyetem megvalósítására létrehozott Pallasz Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) kuratóriumi elnöke.
Az ügy egy volt – időközben elhunyt – kecskeméti tartótiszt levelével indult 2011-ben. Miután Varga a 2010-es választáson országgyűlési mandátumot szerzett, Veszelszky József a Fidesz városi elnökének küldött részletes beszámolót arról, hogyan szervezték be Vargát református lelkészként 1976-ban, illetve arról is, hogy kik és milyen módon tartották vele a kapcsolatot ügynöki működése alatt. Ám később, amikor a párttól semmilyen reakció sem érkezett a levelet továbbküldte egy újságírónak.
Veszelszky megnevezett négy Bács-Kiskun megyei állambiztonsági tisztet, akikkel a 70-80-as években Budai Péter fedőnéven együtt kellett működnie a Kecskeméten élő lelkésznek.
A levél szerint Varga ügyét legfelsőbb szinten Egyed József alezredes, a Belügyminisztérium Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. Osztály vezetője kezelte.
Egyed neve szerepel a tisztek Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által összeállított listában is, így könnyen azonosítható lett volna. Főleg miután a büntető perben egy kérdésre maga Varga László is elismerte, hogy ismerte Egyed Józsefet, sőt járt is nála a rendőrségen, amikor külföldre akart utazni.
A Varga László által beperelt két MSZP-s ügyvédje a múlt heti tárgyaláson indítványozta, hogy a Veszelszky-levélben szereplő nevek és a rendelkezésre álló adatok alapján a bíróság rendelje el az egykori III/III-as tisztek meghallgatását, hogy kiderüljön, ismerték-e a a politikust. Az indítványt azonban a bíró elutasította.
Az ügyvéd, Czeglédy Csaba a 24.hu-nak azt mondta, a bíró kétségbe esett, hogy ilyen mélységben akarják feszegetni az ügyet. A tárgyalás vezetője elrendelte ugyan a valóság bizonyítását, de amikor ő kérte a lehetséges tanúk beidézését, rögtön elutasította a bizonyítást.
Czeglédy szerint a bíróság “komédiát” csinált egy nagy fontosságú ügy bizonyításából, és egyedül Varga László korábbi átvilágítására hagyatkozva hozta meg a döntését. A pótmagánvádas eljárás elsőfokú ítéletének indoklása szerint mindezt azért, mert „az egykori III/III-asoktól nem várható érdemi nyilatkozat”.
