Európa szempontjából is kulcsfontosságúnak mondható a szerdai holland választás, amelynek tétje, hogy előretör-e a populista szélsőjobboldal. Egyértelmű győztese biztosan nem lesz a voksolásnak: a felmérések szerint 15 párt is bejuthat legalább egy képviselővel a 150 fős parlamentbe, és egyetlen párt sem számíthat 28 helynél többre. Így hónapokig húzódó koalíciós tárgyalások eredményeként dőlhet el, hogy ki vezesse Hollandiát.
A szélsőjobbos Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders szavazatának leadása után azt mondta a sajtónak: bármi lesz a választás eredménye, a szellemet kiengedték a palackból.
Az emberek úgy érzik, képviselet nélkül maradtak
– vélekedett.
A jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte viszont reményét fejezte ki, hogy a választás visszafogja a populisták előretörését, de figyelmeztetett, hogy még mindig megvan a lehetősége, hogy a Szabadságpárt legyen a legnagyobb parlamenti erő.
Mivel az utolsó felmérések szerint a választók 30 százaléka bizonytalan, megjósolhatatlan a végeredmény. Az viszont felettébb valószínűtlen, hogy Wildersből holland miniszterelnök legyen, ugyanis a nagyobb pártok kizárták, hogy koalícióra lépjenek vele. Ennek ellenére a Szabadságpárt erős szereplése lökést adna a francia elnökválasztáson jó eséllyel induló Marine Le Pennek, és a német AfD-nek is, amely első szövetségi parlamenti helyeit szerezheti meg idén ősszel.
Bár a kampányt Wilders szólamai dominálták a bevándorlásról és integrációról, az elmérgesedő török-holland konfliktus épp Rutténak kedvezett, aki elemzők szerint államférfiként léphetett fel.
13 millió holland állampolgárt várnak az este 9 órakor záruló szavazókörökbe, előzetes eredmények éjféltől várhatók. (The Guardian)
