A populizmus az a kellemetlen vacsoravendég, aki berúg és kínos kérdéseket tesz fel.
(Benjamin Arditi)
- Magyarországon van arányaiban a legnagyobb támogatottsága a populista pártoknak (a Fidesz mellett ide sorolva a Jobbikot is) az Európai Unióban.
- A Fidesz az EU legnépszerűbb populista pártja.
- Ráadásul populista erőként kormánypárt, egyedül kormányoz.
Bővebben:
- A britek az EU-s kilépés mellett szavaztak, mert többségüket meggyőzték, hogy az unió nélkül és a Brexit után sokkal jobban boldogulnak majd egy szabadabb világban.
- Donald Trump többek között olyan ígéretekkel lett az Egyesült Államok elnöke, hogy falat húz a mexikói határra.
- A francia szélsőjobb vezetőjének, Marine Le Pennek is lendületet adhat a közelgő elnökválasztáson a republikánus jelölt győzelme.
- Ausztriában egy éve húzódik az elnökválasztás, a kormánypárti jelölt be sem jutott a második fordulóba, zöldpárti politikus csap össze szélsőjobboldalival.
- Angela Merkel német kancellárt folyamatosan támadják a politikája miatt, ott is választások lesznek, nem lesz könnyű dolga, a saját táborán belül sem.
- A kulcsszó egyértelműen a populizmus, ma az EU-ban 80 olyan párt van, amelyet a szakirodalom populistaként tart számon.
Kizökkent a világ
Ez derült ki “A populizmus helyzete az Európai Unióban – Populista trendek és témák 2016-ban” című kötetbemutatón és kerekasztal-beszélgetésen.
Ugyanis az EU három legnépszerűbb populista pártja egyúttal a három legnagyobb populista-szimpátiával bíró uniós állam kormánypártja is (Magyarországon a Fidesz, Bulgáriában a GERB, Lengyelország pedig a PiS), a 28 tagállami kormány közül 11-re ráhatása van a populista erőknek.
Boros Tamás, a kötetet megjelentő Policy Solutions stratégiai igazgatója a kötet ismertetésekor elmondta, a végbement változások után úgy látja, valami nincs rendben, minden kiszámíthatatlan és bármi megtörténhet, kizökkent a világ.
A populizmus lett az új politikai trend.
Az áttörés már 2015-ben megtörtént, csak az emberek mostanra eszméltek, hogy valami történt, ugyanakkor 2016-ban már stagnáltak a populista erők, igaz, magas szinten.
Ezeknek az erőknek a közös jellemzője, hogy
- menekült- és bevándorlóellenesek,
- előszeretettel használják a népszavazást mint a siker eszközést (lásd: Brexit, majd a további exit jellegű megmozdulások, illetve a kvótaellenes népszavazás Magyarországon, de ilyen hangok Lengyelországban is voltak),
- hangos antikorrupciós követeléseik vannak (például az Öt Csillag Mozgalom Olaszországban, de fontos megjegyezni, hogy ez a követelés csak addig hangos, míg kormányra nem kerülnek),
- a nemzeti önrendelkezést követelik, elsősorban az EU ellen és
- megszorítás ellenessek.
Ezek alapján láthatjuk azt, hogy ez a Fidesz politizálásának is az alapja, a magyar kormánypárt ugyanakkor közel sem trendteremtő, csak követi az európai példákat.
Igény
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Boros mellett Juhász Attila (a Political Capital vezető elemzője), Lakatos Júlia (a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója) és Rajcsányi Gellért (a Mandiner főszerkesztője) voltak.
Rajcsányi szerint a populista erők azért sikeresek, mert a nép részéről erre van igény, kiszolgálják a tömegigényt.
A populisták politizálnak, amíg a többi párt a sarokba szorítva nézi őket és elemeznek, megpróbálnak rájönni, hogy mihez is kezdjenek ezzel.
Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Magyarországon már 2010-ben megtörtént az, ami Európában csak most.
Lakatos szerint a siker egyik titka az, hogy a politika szellemi kezdeményezői a populista pártok lettek, míg a liberális demokráciák pártjai csak néztek. Ugyanakkor azt nem lehet kijelenti, hogy a magyarok bárkinél fogékonyabbak lennének a populista ideákra.
A Mandiner főszerkesztője erre úgy válaszolt, hogy ha a Fidesz populista, akkor az MSZP és a DK is az, “nézzük meg, mit csinál Gyurcsány”, de ide sorolható Torgyán József és egykori pártja is.
Lassan aki él és mozog, populista ebben az országban.
Boros pontosított, a népszerűség hajhászása mindig is a politika része volt, ami újdonság, az az ellenségkép felkutatása, az elit- és/vagy a bevándorlásellenesség.
A Political Capital elemzője ezzel egyetértett, a Fidesz sikeres elitellenes politikát visz, Brüsszelt ellenségképpé formálta, a menekültellenesség pedig még évekig téma lehet.
Sárkány ellen sárkányfű
Ahogy a Süsüben. “Itt a valódi sárkányfű! Sárkány ellen sárkányfű! Itt a valódi, itt a fű! Sárkány-sárkány-sárkányfű! Katonáknak, diákoknak féláron!”
A populizmus ellen nincs bevált recept, de Boros szerint verhetőek ezek a pártok, például akkor, ha ők is a mainstream, liberális demokrácia részei lesznek és elveszítik újdonság-hatásukat.
Lakatos úgy látja, ha a mainstream politika tanulni tudna a populista pártoktól abban, hogyan építse be a saját politikájába az eszközöket, eredményesen tudna harcolni ellenük.
Juhász szerint pedig a nagy kérdés az, hogy mi lesz a populista politizálás vége, lecseng és elmúlik, vagy a fősodor része lesz és velünk marad, mint ahogyan a liberalizmus vagy a konzervativizmus.
A beszélgetést a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung szervezte.
Kiemelt grafika: Besenyei Violetta, 24.hu
