Közélet

Sokkal jobb a magyar oktatás, mint gondoltuk volna

2010 előtt ugyan az oktatásra arányaiban több pénz ment, de azért jó az irány az Európai Bizottság szerint. Mondjuk a romák oktatásba való bevonására nagyobb energiákat fordíthatnánk.

Valószínűleg nagy mellényt ad majd a kormányra az Európai Bizottság hétfői Oktatási és Képzési Figyelője, ami pozitívnak minősítette a magyarországi oktatásban lezajló folyamatokat. Az egyik fő pozitívum, hogy egyre többet költ a kormányzat az oktatásra.

Évi 1,1 százalékkal nő az oktatásba történő állami beruházás mértéke.

Abba a szűk körbe tartozunk, ahol a kormány 5 százalékkal tölt többet oktatásra, mint három éve (bár tegyük hozzá, ezen államoknak van is honnan és hova fejlődniük). Ezek amúgy Bulgária, Magyarország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia. Ebbe az uniós forrásokat is beleszámolják.

Pozitív még, hogy 2014-20 között 344 millió eurót különít majd el a kormány a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre és az oktatás színvonalának javítására. Akad azonban negatívum is: az Eurostat adatai szerint a hazai GDP-hez viszonyítva még így is kevesebb pénz jut az oktatásra, mint 2010 előtt. Az uniós átlagnál legalább jobbak vagyunk.

Tanulsz, aztán már jön is a meló

Az unió amúgy nyolc területen vizsgálta a tagállamok oktatási teljesítményét. Az egyik ilyen indikátor, amiben jók vagyunk, hogy a frissen végzettek gyorsan találnak munkát nálunk, valamint a gyerekek 94,7 százaléka részt vesz iskola előtti nevelésben. Jók vagyunk még korai iskolaelhagyásban, a diákok olvasási és természettudományos képességei se sokkal vannak az átlag alatt.

Ami nagyon rossz, az a 15 évesek matematikai képessége, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya.

Az EB üdvözölte a duális, cégekkel közös felsőoktatási képzéseket és a szakképzési tárgyak óraszámának növekedését. Az esélyegyenlőséggel még mindig komoly problémák vannak, a rosszabb háttérből érkezők rosszabb teljesítményt nyújtanak, és a romák aránya még mindig kicsi az oktatásban.

(Index)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik