- Nem csitul a népszavazás óta sem a menekültügy Magyarországon.
- Egy kevéske “ki kivel fogjon össze és hogy induljunk 2018-ban” baloldali egyezkedést leszámítva a Fidesz és a Jobbik uralja a politikai napirendet, népszavazással, alkotmánymódosítással, hazaárulózással, letelepedési kötvénnyel.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette, a letelepedési kötvény jelentéktelen ügy az Alaptörvény módosításához képest, ezért nem indokolt, hogy jobbikos javaslatra az alkotmánymódosítást megelőzően szavazzanak a letelepedési kötvény megszüntetéséről.
Erre válaszul a Jobbik frakcióvezetője, Volner János elmondta, mivel ők ahhoz kötötték, hogy támogatják Orbán kezdeményezését az Alaptörvény módosításáról, hogy kivezetik a letelepedési kötvényeket, kihátrálnak a Fidesz mögül, nemmel szavaznak kedden. Volner úgy látta, nem kaptak elég garanciát arra, hogy tényleg megszüntetik a kötvényeket.
Szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek el kell döntenie, hogy a magyar emberek biztonságát tartja-e elsődlegesnek, vagy meg szeretné védeni
a piszkos, offshore cégeken keresztül lebonyolított letelepedésikötvény-bizniszt.
A Jobbik tehát tartja elvi álláspontját, és a migráció minden formájára nemet mond.
Mi lesz kedden?
Most úgy néz ki, bukik a Fidesz kezdeményezése.
Ha valamilyen politikai csoda miatt mégis módosítanák hetedjére is az alkotmányt, amíg a Jobbik mondhatná azt, hogy meghajolt akaratuk előtt a Fidesz, a kormánypártok jöhetnének azzal, hogy sikert értek el, megígérték, hogy a népszavazás eredménye tükröződni fog az alkotmányban és így is lett, mondta Reiner Roland, az Integrity Lab kutatásvezetője a 24.hu-nak.
De ez a kevésbé valószínű forgatókönyv.
A szinte biztosra vehető menetrend az, hogy a kormánypártoknak nem lesz meg a szükséges kétharmad (a baloldali ellenzék már az elején jelezte, hogy ebben nem vesznek részt, és a független képviselők is ehhez az elvközösséghez köthetők).
De így sem marad kommunikációs muníció nélkül egyik párt sem. A Jobbik mondhatja, hogy ma nélkülük semmit nem érhet el a Fidesz, míg a másik oldal attól lehet hangos, hogy a radikális párt a gátja annak, hogy “megvédjék a magyar embereket.”
Az elemző szerint ha Európában újra napirendre kerülnek a kötelező betelepítési kvóták, itthon elő lehet venni azt, hogy Orbán azért nem tud erélyesebben fellépni ez ellen, és azért nem tudja sikeresen képviselni 3,3 millió ember, az új egység álláspontját, mert a Jobbik megakadályozta, hogy az Alaptörvényben is nyoma legyen ennek.
Miért kellett ezt?
Mi értelme volt egy érvénytelen népszavazás után alkotmánymódosításba hajszolnia magát a Fidesznek, ha eleve tudták, nincs kétharmaduk? Eltelt több mint egy hónap a referendum óta és még mindig ez a téma. A nyár előtt arról lehetett hallani, hogy az ősszel újult erővel indulnak újra a tanársztrájkok és az egészségügyben is jönnek a tiltakozások, de ezeket elsöpörte a Fidesz a népszavazással.
Sándor Máriáról, a fekete ruhás nővérről jó ideje nem hallottunk, és Pukli Istvánról is csak azért, mert kilépett a Tanítanék Mozgalomból, magyarázta Reiner.
És a baloldali ellenzékről sem hallani, ők idejekorán lerendezték a dolgot annyival, hogy nem vesznek részt az alkotmánymódosításban, csak akkor kerülnek be a hírekbe, ha Gyurcsány épp kitesz valakit a formálódó 2018-as összefogásból, aminek még véletlenül sem ez lesz a neve.
Az eltűnés jól tetten érhető azon Reiner szerint, hogy a Pharaon-ügyet először a szocialista Harangozó Tamás vitte be a parlamentbe, aztán ma a legtöbben mégis a Jobbikhoz kötik az FBI által is körözött szaúdi vállalkozó, egyben Orbán-szomszéd napirenden tartását.
Mi jöhet hosszabb távon?
Vona Gábor már egy október 24-i interjúban arról beszélt, háború lesz. Mármint abban az értelemben, a jobbos média majd megpróbálja hiteltelenné tenni őt és pártját, amiért nem szavazták meg az alkotmánymódosítást.
Reiner szerint ez már el is kezdődött, a kormányközeli médiumokban folyamatosan olvasni arról, hogy a párt hazaáruló, rendszeresen cikkeznek a Jobbik politikusainak vélt vagy valós magánéleti válságairól és arról, hogy szélsőjobbos, neonáci, esetleg orosz kapcsolataik vannak. De a párt ezzel együtt egyre szalonképesebb is, rendszeres vendégek a HírTV-ben és az ATV-ben is.
A kérdés most az, hogy a bukott alkotmánymódosítás után meddig tart még a menekültügy a magyar belpolitikában.
