Miután a Standard & Poor’s szeptember közepén több mint öt év után kiemelte Magyarországot a bóvliból, elképesztő ütemben erősödni kezdett a forint. Már csak 304,5 forintot kell adni az euróért, ilyen erős árfolyamra pedig tavaly május óta nem volt példa. A külföldiek is szépen veszik a magyar állampapírokat, ami a következő negyedévekben is támogathatja a forint árfolyamát, miután a befektetők euróból forintra váltják a pénzüket.
A Magyar Nemzeti Bank azonban több szempontból is a forint gyengítésében érdekelt. Egyrészt nagy nyereséget érnek el a devizatartalék bekerülési árfolyamán, ami a 2010-ben jellemző 265 forint közeléből 300-ra kúszott fel az idei év közepére. A piaci árfolyam azonban most már „csak” 305 forint, így nagyon közel került a devizatartalék bekerülési árfolyamához – vagyis ha tovább erősödik a forint, akkor búcsút inthetnek a nagy nyereségnek.
Továbbá jegybankárok is sokszor beszéltek arról, hogy az erős forint nem tesz jót a magyar gazdaságnak.
Természetesen elfogadjuk, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de már beszéltek arról a jegybankárok is, hogy az erősebb forint nem tesz jót a gazdaságnak, és a mostani szinteken már történhetnek kisebb beavatkozások a piac szerint
– fejtette ki Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője a Világgazdaságnak.
A Raiffeisen szakértője szerint az eddig tapasztalt 309–318-as sávból a következő fél évben 303–312 közé kerülhet az euró-forint kurzus.
(Világgazdaság / Portfolio / MTI)