27 ezer magyar nyugdíjas van, aki külföldre kéri a járandóságát – írtuk egy pár napja. De vajon megéri-e öregségünkre kiköltözni azért, hogy jobban éljünk, mintha itthon maradnánk? Például azért, hogy megvalósítsuk valami fiatalkori álmunkat? Vagy hogy a kiköltözött gyerekünk közelében legyünk, és lássuk felnőni az unokáinkat?
A kezdő átlagnyugdíjakat vettük alapul, és megnéztük, hogy az unión belül melyek azok az országok, amelyekben a magyar átlagos ellátásnál kevesebb járhat. Vagyis ahol feltehetően jobban élhetnének a kalandvágyó magyar idősek.
Az első adat (Eurostat, 2014) kicsit mellbevágó: míg az uniós kezdő nyugdíjátlag 1080 euró (335 ezer forint) havonta, addig a magyar mindössze 330 euró (102 ezer forint). De fel a fejjel, van, ahol ebből az összegből is vígan élhetnek a nyugdíjasok.
Átlagból átlagon felül
Öt olyan ország is van, ahol az átlagos magyar kezdőnyugdíj jóval meghaladja az ottani átlagot.
- Bulgáriában a legalacsonyabb az átlagos induló járandóság, 146 euró (45 ezer forintnak felel meg),
- aztán jön Litvánia 236 eurós (73 ezer forint),
- Románia 246 eurós (76 ezer forint),
- Lettország 253 eurós (78 ezer forint) és
- Horvátország 284 eurós átlaggal (88 ezer forint).
Rekordösszegből
A nyugdíjfolyósító adatai szerint egyébként tízszeres különbség van a külföldre folyósított magyar nyugdíjaknál, 41 ezer és 487 ezer forint között mozog az összeg. (Persze azt nem tudjuk, hogy az illetők a magyar nyugdíjon kívül kapnak-e még külföldről is nyugellátást, vagy volt-e saját nyugdíj-megtakarításuk. Ez csak az állami pénz.)
Aki a legmagasabb összeg körül kap, az már viszonylag tág körben tervezgethet idős korára: az 1570 eurónyi ellátás magasabb például, mint a holland, a brit, a finn, az ír, a francia, vagy az osztrák induló átlagnyugdíj. Viszont még ez is kevés lenne ahhoz, hogy Luxemburgban, Norvégiában vagy Svédországban éljük egy átlagos nyugdíjas életét. Ezekhez a célországokhoz 500-850 ezer forintos nyugdíj kellene, ha csak a magyar állami ellátásra számíthatunk.
Hogyan kérhetjük külföldre a nyugdíjat?
A nyugdíjfolyósító tájékoztatása szerint náluk kell kérelmezni, ha valaki külföldre szeretné kérni a nyugdíját. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is.
Ha több országban is dolgoztunk, akkor az EU-s tájékoztató szerint abban az országban kell a folyósítást kezdeményezni, ahol a nyugdíjkorhatár betöltésekor élünk. Ha pedig nem dolgoztunk abban az országban, ahol nyugdíjasként élünk, akkor továbbítani fogják annak az országnak a kérelmet, ahol utoljára dolgoztunk. Ennek az országnak a nyugdíjhatósága lesz felelős azért, hogy az összes országból összegyűjtse befizetett járulékaink adatait.
Amit még érdemes tudni, hogy országonként eltérőek a nyugdíjkorhatárok, így az egyes országokból csak akkor kaphatjuk meg a nyugdíjunkat, ha az ott érvényes korhatárt elértük. És eltérő a minimális szolgálati idő is. Erre vonatkozóan gyakorlatias példákkal érzékeltetik az EU-s tájékoztatóban, milyen esetben mire számíthatunk a nyugdíjnál.
