A bolygó északi síkjait borította a víz. (Forrás: Európai Űrügynökség)
Az eltemetett gleccsereken és vizes ásványokon kívül is számos jel utal arra, hogy a vörös bolygó egykor nem volt olyan vörös. A Mars körüli pályán dolgozó műholdak felvételei és a felszínen munkálkodó marsjárók elemzései alapján a tudósok számos térségről állapították már meg, hogy valamikor vízpartok lehettek.
Ahhoz azonban, hogy összeálljon a kép és meg lehessen állapítani az ősi víztömegek kiterjedését, szükség volt az Európai Űrügynökség Mars Express missziójára is, amely a többi között óceáni talapzatra emlékeztető lerakódásokat azonosított a korábbi partvonalakon belül.
Az ESA tudósai úgy gondolják, hogy két óceánról is beszélhetünk a vörös bolygó felszínén: az egyik négymilliárd évvel ezelőtti, mikor a klíma sokkal melegebb volt, a másik pedig hárommilliárd évvel ezelőtti, mikor egy becsapódás hatására felolvadt a felszín alatti jég.
A tudomány jelen állása szerint tehát kétségtelen, hogy a Marson volt víz – a legnagyobb kérdés immáron az, hogy hova tűnt?
