A vállalkozásoknak nem pénzzel, hanem tiszta szabályozási környezet kialakításával kíván segíteni a lapzártánk idején Gyurcsány Ferenc vezetésével megalakult új kormány. A frissiben megválasztott miniszterelnök szerint ugyanis egy normális demokráciában a vállalkozások adót fizetnek, nem pedig támogatást kérnek a kormánytól. „Az nem megy, hogy az állam mindenkinek ad, éppen ezért a jövőben csak mérhető eredményeket hozó programok finanszírozásában vesz részt a költségvetés” – hangsúlyozta vállalkozói érdekképviseletek előtt még szeptember derekán az akkor még csak miniszterelnök-jelölt Gyurcsány. S hogy mindez a gyakorlatban mit jelent majd – a támogatások leépítését, vagy inkább célzottabbá tételét –, egyelőre nem tudni.
Tervezett változások
1. Személyi jövedelemadó:
– az adótábla átalakul: évi 1,5 millió forintos jövedelemig 18, afölött 38 százalék lesz az adókulcs,
– az 57 ezer forintra emelkedő minimálbér adómentességét biztosítják,
– évi 6,5 millió forint fölött – a családi adókedvezmény kivételével – megszűnik minden adókedvezmény,
– a forrásadós jövedelmek adókulcsa 20-ról 25 százalékra emelkedik,
– újra bevezetik az árfolyamnyereség-adót (mértéke 25 százalék lenne), amely csak a tőzsdei és a tőzsdén kívüli részvényekre vonatkozna, s a nyereséggel szemben a veszteség is elszámolható lenne,
– a melegétkeztetésre jogosító utalvány adómentes értékhatára 7500 forintra, a hidegétkeztetésre jogosító utalványé pedig havi 4000 forintra nő,
– gyermekenként 17 ezer forint adómentes iskolakezdési támogatás adható a jövő évtől.
A Gyurcsány kormány az autópálya-építést prioritásként kezeli. Ezért 2006-ig autópályát ígértek Nyíregyházának, Debrecennek, Szegednek, Dunaújvárosnak és a Dél-Balatonnak. Budapesten folytatják az MO-s körgyűrű építését, s a fővárosi tömegközlekedés – metróépítés – fejlesztése is a kiemelt célok között szerepel. Az új kormány a privatizáció gyors lezárását ígéri, elmarad viszont az egészségügyi és a közigazgatási reform.
Az euró bevezetését 2010-re tervezik, mégpedig évi 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés mellett. Erős, hatékony és szolgáltató államot hoznak létre. Tudásintenzív gazdaságot építenek, s az uniós támogatásokból egyetlen eurónyit sem engednek elveszni. Vagyis a kormányprogramból kiderül: a következő másfél évben nagy reformok már nem lesznek, a lakosság számára kedvező eredményeket az adó- és járuléktörvények célirányos módosításával és az európai uniós források minél jobb kihasználásával szeretne elérni a Gyurcsány-kormány.
Kedvezmények vállalkozásoknak
A kormányprogramban megfogalmazott célok elérését szolgálják már az adótörvényekben jövő évtől tervezett változások is. Ezek között akadnak a kis- és középvállalkozások számára örömteliek, és persze kevésbé kedvezőek is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint egyébként a jövő évi adótörvényeknek hármas célja van: több munkahely, több beruházás, és több igazságosság.
2. Helyi adók:
– minden új foglalkoztatott után egymillió forintnyi iparűzési adóalap-kedvezmény jár a társas- és az egyéni vállalkozóknak,
– több adónem esetében – építmény-, telek-, magánszemélyeket, illetve a vállalkozásokat terhelő kommunális adó, idegenforgalmi adó – a tételes adó felső határától 50 százalékkal nagyobb adót is kivethetnek az önkormányzatok,
– eltörlik az építmények utáni idegenforgalmi adót 2006-tól.
A kkv-k innovációs tevékenységének ösztönzését szolgálja egy új adókedvezmény, amely szerint a szabadalom-, a használati és formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költség levonható az adóalapból, ami de minimis támogatásnak felel meg, vagyis az összege korlátozott és bizonyos tevékenységet végzőkre nem vonatkozik.
Újdonságnak számít az a kedvezmény is, amely a kutatási tevékenység, valamint a szoftverfejlesztés támogatása révén az élőmunkaterhek csökkentését célozza. Ennek lényege, hogy az adózónál az említett tevékenységet folytató munkavállalók bérének 10 százaléka a társasági adóból 4 év alatt egyenlő részletekben adókedvezményként vehető figyelembe.
3. Regisztrációs adó:
– a regisztrációs adó is áfa-adóalapot képez majd,
– megállapítása főszabályként – a korábbi önadózás helyett – kivetéssel történik,
– mértéke személygépkocsik és lakóautók esetében várhatóan 5 százalékkal emelkedik, ennél nagyobb az áremelkedés a felső két kategória, vagyis a drágább autók esetében,
– kiterjesztik a motorkerékpárra is.
A foglalkoztatottak számának növelését egyébként a jövő évi adó és járuléktörvényekben több új szabály is segíti majd. A Medgyessy-kormány utolsó ülésén fogadta el a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet, amelynek célja, hogy 2006-ig a foglalkoztatottak száma 100–150 ezer fővel növekedjen. Ezt a célt szolgálja, hogy jövőre az 5 fő alatti mikrovállalkozások minden új munkaerő után a minimálbérrel csökkenthetik társasági adóalapjukat. Kiemelten támogatják a jövőre a fiatalok, az 50 éven felüli tartósan munkanélküliek, valamint a gyesről, gyedről visszatérők foglalkoztatását is. Alkalmazásuk esetén ugyanis a munkáltató 50 százalékos tb-járulékkedvezményben részesül 9 hónapig.
A foglalkoztatás járulékterheinek enyhítése érdekében a tételes egészségügyi hozzájárulás 3450 forintos havi mértéke 1200 forinttal csökken, de – a korábbi ígéretetekkel ellentétben nem januártól, hanem – csak 2005 novemberétől. Kedvező változás, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak után nem kell megfizetni a teljes tételes egészségügyi hozzájárulást, hanem csak a munkaidővel arányos részt.
Vállalkozói járulékot kell fizetni
A nemzetközi fuvarozásban és a személyszállításban érintett cégek számára jelenthet némi megkönnyebbülést, hogy jövőre a 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetén a parkolási díj és az úthasználati díj áfája is levonható lesz az adóalapból.
Egyrészt örömteli, hogy januártól már az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak lesznek munkanélkülivé válásuk esetén úgynevezett vállalkozói járadékra, az viszont kedvezőtlen, hogy mindezért nem keveset, 4 százalék vállalkozói járulékot kell fizetniük. Hasonlóan kedvezőtlen, hogy az osztalék mértéke a jövő évi nyereség után már 20 százalék helyett 25 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a külföldi vállalkozások örülhetnek, mivel – hasonlóan a magyar vállalkozásoknak fizetett osztalékhoz – 2006-tól a részükre fizetett osztalék is adómentes lesz.
4. Illetékek:
– a magánútlevélért 4 ezer helyett 6 ezer forintot, illetve 6 ezer helyett 10 ezer forintot kell majd fizetni,
– a forgalmiért, a törzskönyvért 4 ezer helyett 6 ezer forintot,
– a vállalkozói igazolványokért és működési engedélyért 5 ezer forint helyett 10 ezer forintot kell majd fizetni,
– kft., rt. alapítás 80 ezer forint helyett 100 ezer forintba kerül majd,
– megszűnik az értékpapír, az üzletrész öröklésének, illetve ajándékozásának illetékmentessége,
– köbcentiméterenként 20 forintra növelik az 1890 köbcentiméternél nagyobb személygépkocsik és az 500 köbcentiméternél nagyobb motorok megszerzését,
– 30 millió forint helyett 15 millió forintra csökken új lakások esetén az adómentesség határa.
Bár a vállalkozásokat nem, alkalmazottaikat azonban kedvezőtlenül érinti, hogy az egyéni nyugdíjjárulék plafonja ismét jelentősen emelkedik. A tervek szerint a jelenlegi 5,3 millió forint helyett 6 millió forint lesz a felső határ ( ezt egyébként majd a költségvetési törvény rögzíti.) Ami annyit jelent, hogy az érintett magasabb jövedelműeknek éves szinten az ideinél csaknem 60 ezer forinttal több nyugdíjjárulékot kell fizetni. Az igazi megszorítást azonban a magasabb jövedelműeknek – évi 6,5 millió forint fölötti keresetűeknek – a személyi jövedelemadó rendszerben az adókedvezmények megszüntetése jelent. De az évi maximum 6 millió forintot keresők privilégiumait is megnyirbálják: legfeljebb 100 ezer forintban határozzák meg az igénybe vehető adókedvezmények értékét, igaz ez alól a lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó, a családi, valamint a súlyosan fogyatékosak adókedvezménye kivételt jelent.
Akik a két összeg közötti jövedelemre tesznek szert, azoknál fokozatosan csökken az igénybe vehető kedvezmény mértéke. A lakáshitel kedvezménye, s a számítástechnikai eszközök vásárlásához kapcsolódó adókedvezménynél az igényelhetőség felső határa viszont nem emelkedik 6 millió forintra, hanem marad a jelenlegi, ennél jóval alacsonyabb határ. Ugyancsak kivétel, hogy a gyermekek utáni családi adókedvezmény teljes mértékben csak 12 millió forint éves jövedelemig vehető januártól igénybe.
